Térségünkben a maga nemében még újnak tekinthető, Magyarországon viszont már egyre inkább bejáródott fejlesztőpedagógiai módszerről, a hallási figyelem tréningről, pontosabban az AIT/ FST terápiáról tartott előadást, és ismertette a tréninggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a csókai Városi Könyvtárban Pozsár-Süveg Karolina tanító, gyógypedagógus, logopédus és AIT/FST tréner, valamint Síposné Zubrecki Zsuzsanna tanító, gyógypedagógus, NLD terapeuta.
Az előadás első részében Zsuzsanna a hallásfigyelem-zavarról beszélt az egybegyűlteknek, s ennek kapcsán többek között elmondta, hogy amikor bizonyos frekvenciákon gyakran van tornáztatva a fül, akkor ezeken a frekvenciákon „letapadhatnak a szőrsejtek”, s ezért van, hogy a pedagógusok körében népbetegségnek számít az, amikor a gyermekzsivaj mint alapzaj miatt, különösen az idősebbeknek, kiéghet ez a hangtartománya, s emiatt fel sem tűnik számukra a gyermekzsivaj. Ugyanez könnyen megtörténhet férj és feleség között, amikor például a férj fülében kiég az a hangtartomány, amelyen a felesége beszélni szokott, és képtelen odafigyelni arra, amit ő mond – mesélte Síposné Zubrecki Zsuzsanna, aki hozzátette, hogy erre egy sikeresen elvégzett AIT terápia után döbbent rá.
– Azt, hogy hogyan hallunk, a viselkedésünk és magatartásunk tükrözi, de az egész tanulási folyamatnak alapja az optimális hallás – jegyezte meg. Az AIT/FST egy 10 napon keresztül tartó intenzív, auditív fejlesztés, amely olyan tünetekre ajánlott mint a beszédészlelési és beszédmegértési problémák, megkésett beszédfejlődés, autizmus spektrumzavar, tanulási nehézségek, tanulási zavarok, figyelemzavar. A tréninget dr. Guy Berard fül-orr-gégész szakorvos dolgozta ki, aki azért hozta létre, hogy saját progresszív hallásvesztését kezelje. Hallásának romlása arra késztette, hogy megalkossa az audiokinetront. Ez az elektronikus eszköz eltorzítja az általa lejátszott zenét, gyorsan és véletlenszerűen váltogatja a magas és a mély hangokat, ami egyfajta „masszázst” nyújt a fülnek. Berardnak a terápiával sikerült szinten tartani a hallását, így nem süketült meg. Zubrecki szerint nagyon sok kutatás támasztja alá a terápia hatékonyságát, ezek viszont szinte teljes egészében angol nyelven íródtak, ezért a magyarországi AIT/FST lehetőségéhez képest igyekszik ezt magyarra lefordítani, és mindenki számára elérhetővé tenni. A tréning elektronikusan modulált zene segítségével történik, ami a hallószerveknek és az idegrendszernek olyan, mint az izmainknak egy jól felépített testedzés. A szigorúan összeválogatott zenét szoftver randomizálja, ennek hatására kiszámíthatatlan a magas és a mély hangok váltakozása, ami stimulálja a hallószerveket 30 percen keresztül.
A hangból jövő energiát arra használjuk fel, hogy a nem megfelelően működő sejtek az intenzív inger hatására képesek legyenek egy jobb minőségű ingerfelvételre, -átvitelre, -feldolgozásra.
A csókai születésű, Magyarországon dolgozó tanítónő és gyógypedagógus elmondta, hogy nagyon sok olyan tünettel keresik fel, amik a beszédközpontot érintő területeket érinti, és az autizmus spektrumzavarosoknál is nagyon sűrűn jelentkezik a hallásérzékenység, a tanulási és figyelemzavar, valamint a beszédészlelési problémák. Zsuzsanna többek között beszélt olyan terápián átesett gyermekekről, akik előtte csak pálcaembereket rajzoltak, de miután végigcsinálták az első terápiát, telt alakokat is elkezdtek ábrázolni, mások pedig a gyermekük tanulási nehézségei miatt vállalták a terápiát, amely után a gyermek egyre jobb jegyeket vitt haza.
– Nem az ötös dolgozatok megírása a cél, hanem az előrelépés az, ami nagyon fontos. Hogy lássuk, van értelme, s nem volt hiába az a tíznapos, nem egy esetben „szenvedés”. Mert valaki meg sem érzi, átbulizza ezt a tíz napot – jegyezte meg Zsuzsanna, aki elmesélte, hogy az egyik autista kisfiú, aki korábban az édesapját és két testvérét sem tudta elfogadni, mert annyira súlyos autizmus spektrum zavarral küzdött, hogy az érintést még az édesanyjától sem tudta befogadni. A második tréning után viszont bújócskázott velük, ölelgette a testvéreit, a hallási érzékenysége elmúlt.
– Vannak sikertörténetek is – jegyezte meg Síposné Zubrecki Zsuzsanna, aki elmondta, hogy a tréninget saját gyermekével végezte el, mert 2,5 évesen egyáltalán nem beszélt. Az első terápia után viszont hirtelen elkezdett hablatyolni, babanyelven beszélni, s végre megindult nála egy folyamat, 3-4 tréning után pedig nagyon szépen kezdett fejlődni.
– Tényleg látom az alagút végén a fényt, s hogy megérte, s ezért vagyok még mindig AIT szakember. Mert ez nagyon fantasztikus lehetőség, de véletlenül sem csodaszer – magyarázta Zsuzsanna, s hangsúlyozta, hogy élni kell vele.
Berard hatalmas audiokinetronját a későbbiekben számítógépre cserélték le, 2017-től azonban, a mai kor igényeihez igazodva, tablet változatban otthoni felhasználásra is alkalmassá tették, ennek elnevezése PortaFST, amihez egy fülhallgatót kell csatlakoztatni, amelyek közt van olyan is, amit hallókészülék-viselő gyermekekre is kifejlesztettek, illetve bluetooth-os kivitelezés is létezik.
Pozsár-Süveg Karolina az előadása során azt mesélte el, hogy minek kell megelőznie a tréninget, illetve beszélt arról is, hogy a terápia után mire kell odafigyelni? Többek között elmondta, hogy a protokoll szerint nem kötelező, de igény szerint ajánlatos fog-, illetve fül-orr-gégészeti vizsgálat negatív eredménnyel. Ezt hallási figyelemvizsgálatnak kell követnie, esetleg szókincsvizsgálatnak. Ezután a nyolc oldalas anamnézist kell kitölteni. Ez a gyermek alapadatatit tartalmazza, a születése utáni fejlődését, illetve az auditív problémák listáját, ami a terapeuták számára nagyon lényeges a tréning beállítása során. Ezt követi a tíznapos, kétszer félórás tréning, azzal, hogy a két tréning között legkevesebb három órának kell eltelnie. Lényegében a gép nem is engedélyezi a szülő számára, hogy előbb bekapcsolja. Az első két hallgatás terapeuta jelenlétében történik – mesélte Karolina, és elmondta azt is, hogy egy tréning során minden olyan tevékenységet csinálhat a gyermek, ami nem veszi nagyon igénybe a gondolkodást. Tehát rajzolhat, színezhet, gyurmázhat, a fiúk autócskázhatnak, építőkockával játszhatnak, a lányok pedig babázhatnak. Ezzel szemben a tréning fél órája alatt nem szabad más elektronikus eszközt használni, televíziót nézni, valamint szigorúan tilos ez alatt az idő alatt okostelefonon vagy táblagépen mesét nézni. A tréning befejezése után pedig egy ideig nem szabad nagyon hangos helyekre menni: moziba, koncertekre, tűzijátékra, s füllhallgatón keresztül sem szabad mesét, zenét hallgatni.
– Ez a tréninget követő 4-5 hónapban szigorúan tilos – hangsúlyozta Karolina, aki előadása során kitért arra is, hogy milyen eredmények várhatók.
– A trénig egyénre szabott, s ezért az eredmények is egyénenként változóak. Már a tíznapos tréning első napjaiban is lehetnek változások, s ezt követően is történhetnek, így az ezt követő 4-5 hónapban folyamatosan bekövetkeznek a gyermek beszédében, viselkedésében. Így javul a beszédészlelés, a beszédértés, ami során a gyerek gyorsabban reagál a hozzá intézett szavakra, kevesebb a félreértés és kevesebbet kérdez vissza. Javul a verbális memóriája, és a helyesírás, az olvasás is könnyebben kifejlődik nála. A beszédre is nagyon jó hatással van, az artikulációja javul, csökken az auditív érzékenysége, javul a figyelme, a terhelhetősége, s több lesz számára a sikerélmény, ami nagyon fontos számukra ahhoz, hogy teljes egészében részt tudjon venni az osztálya tevékenységében. Így javul a gyermek közérzete és viselkedése. Sokkal együttműködőbbé és sokkal kitartóbbá válik – hangsúlyozta a csókai tanító, gyógypedagógus, logopédus és AIT/FST tréner.
