A híreket, napi eseményeket olvasva, hallgatva újabban többször felfigyeltem egy korábban nem használt, számomra teljesen új fogalomra. Több hírcsatorna is beszámolt egy közismert személy – modern szóhasználattal élve: celeb – által elkövetett közlekedési vétségről, melyet büntetőfékezésnek neveznek, és azóta is sokat foglalkoznak ennek következményeivel, megtörtént vagy meg sem történt voltával. Ha utánanézünk a neten, mit jelent valójában a büntetőfékezés, a szó magyarázata mellett rengeteg rémisztő videót is megtekinthetünk. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy olyan közlekedési konfliktusról van szó, mely esetében az elöl haladó jármű minden ok nélkül hirtelen lefékez, és ezáltal veszélyes helyzetbe hozza az utána haladó járművet. A videófelvételek tanúsága szerint egyes rámenős autósok ezt több alkalommal is megismétlik, komoly kockázatnak téve ki az utánuk közlekedők egész sorát.
Rengeteg kérdést vet fel már maga a szó megjelenése is. A magyar autós viselkedési kultúrában vajon mikor jelent meg ez a minősíthetetlen magatartás, amely olyan méreteket öltött napjainkban, hogy nevet is adtak neki? A szó valószínűen az angol brake check elnevezés fordítása, ami azért arra is utal, hogy azon a nyelvterületen, amelyen korábban megjelent a fogalom, már korábban jelen lehetett a mögötte levő viselkedési modell is. A magyar autós világban a bosszúságot régebben az egyébként szintén erősen kifogásolható „anyázással” fejezte ki a felháborodott vagy méltatlankodó sofőr. Az „anyázás” sem tartozik éppen a kulturált konfliktuskezelő megoldások közé, nyelvi szempontból is sok kívánnivalót hagy maga után, nem beszélve azokról az elvárásokról, melyek a társadalomban elfogadott normák szerint meghatározzák az emberek közötti kommunikációt, az emberek egymáshoz való viszonyát. A másik fél szidalmazásával viszont önmagában nem lehet balesetet, könnyebb vagy súlyos sérüléseket, esetleg halált okozni, autókat összetörni, közlekedési káoszt teremteni.
A büntetőfékezés komoly közúti veszélyeztetés, mely nagy személyi és anyagi kockázattal jár. A mai világban a fedélzeti kamerák sok mindent megörökítenek, ennek ellenére sokan szinte hivalkodnak „bátorságukkal”, mellyel megleckéztetik a nekik nem tetsző autóst. Az autót nem közlekedési eszköznek, hanem fegyvernek tekintik, melyet bevethetnek bárkivel szemben. Pedig a büntetőfékezéssel villogó sofőröknek súlyos büntetésekkel, hosszú szabadságvesztéssel kell számolniuk, ha bizonyítást nyer az általuk elkövetett közlekedési vétség. Ijesztő, hogy ez sem jelent visszatartó erőt, ijesztő ez a kivagyiság, a társadalmi normarendszer semmibe vevése. És nagyon elgondolkodtató, hogy egy újonnan megjelenő szó, jelen esetben a büntetőfékezés bekerülése a nyelvhasználatba nemcsak a nyelv, a szókincs szempontjából érdemel figyelmet, de árulkodó lehet más tartalmak, a viselkedési kultúra, az együttélési szabályok, az egymás közötti viszonyok változása szempontjából is.
Erre egyébként más példát is említhetnénk. Meghökkenéssel hallom újabban a médiában, hogy különböző bandák egymás közti halálos kimenetelű leszámolását kivégzésnek nevezik. Miért nem gyilkosságnak? Egyszerű szótévesztés lenne, vagy van mögötte valami más tartalom is? A kivégzés és a gyilkosság nem azonos jelentésű szó, az a közös bennük – bár éppenséggel nem kevés –, hogy halállal járnak. A kivégzés azonban a hatályban levő törvények szerint történt (illetve történik még sok országban), a gyilkosság viszont önkényes leszámolás, amelynek a hatályos törvényekhez éppen semmi köze. Hogy lehet akkor kivégzésnek nevezni pl. egy vállalkozóval szemben elkövetett utcai gyilkosságot, melyet a konkurens érdekcsoport szervezett meg? Nem hiszem, hogy tévednénk, ha ez esetben sem csak szótévesztésre gondolunk. A szóválasztás mögött a társadalmi normarendszert érintő változások bújnak meg. Akárcsak a büntetőfékezés esetében, a kivégzésnek nevezett gyilkosságok esetében is csoportok, egyének formálnak jogot arra, hogy önhatalmúlag kezükbe vegyék a számukra kedvezőtlen dolgok elintézését az elfogadott normarendszer, a jogi előírások, törvények megsértése, lekezelése, semmibe vevése árán is.
