Vigyázok rád!

Működésbe lépett az a szerb kormány által kezdeményezett nemzeti platform, amelyet az ország első digitális erőszak-megelőző programja keretében hozott létre az oktatási minisztérium. A Vigyázok rád! elnevezésű tájékoztató és oktató internetes prezentáció szerves része, hogy ismertesse a gyerekekkel az erőszak bejelentésének lehetőségeit, emellett bemutatja a különböző állami szervek együttműködését is – számolt be az újdonságról Vicsek Annamária oktatási államtitkár azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a tartományi ombudsman szervezett meg nemrégiben.

A prof. dr. Zoran Pavlović jogvédő által kezdeményezett online konferencia témája a gyerekek szexuális zaklatásának megelőzése volt. A kerekasztal-beszélgetésen ismertették az országunkban elvégzett felméréseket, megvitatták a megelőzés lehetőségeit, és szorgalmazták a szexuális felvilágosítás széles körű alkalmazását az oktatási rendszer keretein belül.

Egyelőre ugyanis a nemi felvilágosítás, illetve az erőszakról szóló előadások jobbára olyan kötelező tantárgyakon keresztül valósulnak meg, mint a testnevelés és az egészségügyi nevelés. A polgári nevelés pedig biztosítja, hogy a tanuló megismerje a saját jogait és kötelességeit, és társadalmilag felelős viselkedést sajátítson el – derült ki az illetékes államtitkár beszámolójából. Vicsek kiemelte, hogy az oktatási minisztérium folyamatosan dolgozik a jelenség csökkentésén: az említett nemzeti platform létrehozása mellett jelenleg is támogatókat keresnek az oktatási intézmények dolgozóinak képzését, illetve a szülők és a tanulók felvilágosítását szavatoló programhoz. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Népesedési Alapjával együttműködve pedig párhuzamosan több egészségügyi megelőző programot is készítenek.

Az államtitkárt követően olyan eminens szakemberek szólaltak fel a konferencián, mint az Újvidéki Egyetem pedagógiai és pszichológiai karának tanárai, az UNICEF programját érvényesítő szerbiai szakemberek, az Európa Tanács erőszakellenes bizottságának jelentő Gyermekjogvédelmi Központ képviselője, az Újvidéki Humanitárius Központ erőszakellenes csoportjának tagja, valamint szót kapott a Szerbiai Szülők és Tanárok Nemzeti Szövetségének illetékese is.

AMIKOR AZ INTERNET NEVEL

Katarina Jonev jogász, a biztonságos internethasználatért küzdő aktivista kiemelte, hogy területeinken (is) rohamosan növekszik a világhálón elkövetett bűncselekmények száma, amelyek jelentős része a szexuális zaklatásban és/vagy erőszakban nyilvánul meg. Előfordul, hogy maga a kiszemelt áldozat nem is tud az ellene elkövetett tettekről: a közösségi oldalakon ugyanis az a trend is dívik, hogy egyes csoportosulások férfi tagjai ismeretlen lányokat fényképeznek közterületeken. Az állomásokon, parkokban és utcákon sétáló áldozatokat tudtuk nélkül örökítik meg. A képüket közlik az adott csoportosulás oldalán, majd a tagoktól címet és telefonszámot kérnek annak érdekében, hogy szexuális viszonyt kezdeményezzenek a lefotózott kiskorúval. Ezekre a felhívásokra vulgáris hozzászólások tömkelege érkezik, miközben a lányoknak sejtelmük sincs arról, hogy erőszakos cselekmény áldozataivá váltak – sorolta a megdöbbentő példákat a jogász.

Katarina Jonev példát is említett. Két tizenéves szerbiai kislány hiányos öltözetű képpel szerette volna magára felhívni egy szintén tizenéves fiú figyelmét. A fotót privát üzenetben küldték el a kiszemeltnek, aki ezek után azzal zsarolta őket, hogy nyilvánosságra hozza a képet, amennyiben nem teszik meg mindazt, amit követel tőlük. A helyzet egyre súlyosbodott, egészen addig, amíg egy tanár gyanút nem fogott, és jelzett az illetékes szerveknek.

A világháló manapság félelemmel tölti el a gyerekeket – mondta Danijela Korać Mandić, aki az Újvidéki Humanitárius Központ felméréseit ismertette. A kutatásuk során felismerték, hogy a gyerekek annak ellenére, hogy az interneten tájékozódnak leginkább, igencsak szkeptikusan állnak hozzá az ott szerzett információkhoz. A fiatalok többsége még mindig úgy véli, hogy a szüleiktől tájékozódhatnak a leghitelesebben – még ha tőlük kérnek a legkevesebb segítséget is. Az iskolához azonban nem szívesen fordulnának a problémáikkal, mert úgy vélik, hogy az ott dolgozók érdektelenek és nem eléggé felkészültek.

A szakember kiemelte azt a megdöbbentő adatot, hogy a felmérésben részt vevő óvodás és alsós gyerek közül szinte mind ismert legalább egy olyan gyereket, aki szexuális zaklatás áldozatává vált: a család mellett sokan az oktatási intézményen belül tapasztalták ezt meg. Ennek ellenére ezekben a közegekben egy iskolai dolgozó ellen sem jegyeztek mindent feltáró eljárást – hangsúlyozta Danijela Korać Mandić.

TABU ÉS STRUCCPOLITIKA

Meglepő adatokkal szolgált Bojana Tankosić, a gyermekek jogainak védelmére szakosodott pszichológus is, aki évek óta támogatja az áldozatokat a büntetőeljárások folyamán. A szakember arról számolt be, hogy a kiskorúak mennyire készek beszélni az őket ért szexuális erőszakról. Az UNICEF megbízásából végzett projekt keretében ugyanis kiderült, hogy területeinken az áldozatok átlagosan 16 év után vallanak először az őket ért sérelmekről.

Kiemelték azt is, hogy szexuális visszaélést sokkal korábban tapasztalnak a gyerekek, mint ahogyan azt a felnőttek gondolják. Az erőszak többnyire 10 éves kor előtt történik, az erőszakolók többsége pedig épp azok között van, akiben a gyermekek leginkább megbíznak: az esetek többségében családtagokról, tanárokról, edzőkről van szó. A szerbiai oktatási intézmények több mint fele alkalmaz olyan személyt, aki az erőszakoló kategóriába sorolható – ismertette a megdöbbentő adatot prof. dr. Jasmina Klemenović, az Újvidéki Egyetem Pedagógia Karának tanára.

Klemenović ugyanakkor felhívta a figyelmet arra a felmérésre is, amely szerint a pedagógusok többsége nem érzi magát kellően felkészítve arra, hogy felismerje a szexuális erőszak jeleit, vagy kezelni tudja a gyanú felmerülését. Az oktatási intézmények dolgozóinak nincs bizalmuk azok iránt az állami szervek iránt sem, amelyeknek feladata a szexuális erőszak cselekményének bizonyítása és orvoslása. Állítását a jogvédő is alátámasztotta a tanárok körében elvégzett felméréssel, amely szerint a különböző szervezetek és intézmények közötti együttműködést fejleszteni kell. Pavlović kiemelte, hogy az utóbbi években a belügyi szervek és az iskolák közötti kommunikáció javult. Hangsúlyozta, hogy a tanítók és a tanárok biztonságosabban éreznék magukat egy olyan rendszerben, amelyben már a gyanúval is következmény nélkül fordulhatnának az illetékes szervekhez.

ÚJ TANTÁRGY A SZEXUÁLIS ERŐSZAK MEGELŐZÉSÉÉRT?

A felszólalók kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a szexuális felvilágosításnak nagyobb teret kell biztosítani a szerbiai oktatási rendszerben. Nyitott kérdés maradt azonban, hogy a nemi zaklatást is taglaló tartalmakat a már meglevő tantárgyak keretében lenne-e célszerűbb közvetíteni, vagy inkább külön tantárgyként kellene-e bevezetni az iskolákban.

A lehetőségeket prof. dr. Marija Zotović azon a tanulmányon keresztül taglalta, amely az egészségügyi nevelés intézményesítését elemezte. Az Újvidéki Egyetem Pszichológia Karának tanára emlékeztetett arra, hogy 2014-től már elvégeztek egy hároméves felvilágosító programot Vajdaság területén. A szexuális zaklatásról szóló előadások és műhelymunkák folyamán elvégzett felmérések alátámasztották a nemzetközi kutatásokat: rámutattak, hogy a különböző tantárgyakon keresztül szervezett szexuális nevelés nem hoz eredményeket. Sokkal hatékonyabb, ha külön tantárgyként vezetik be az iskolai rendszerbe, egészségügyi nevelés néven – összegezte a kutatást a professzor.

Az új tantárgy bevezetését a Szerbiai Szülők és Tanárok Nemzeti Szövetségének kutatása is mérlegelte, amely a szülők és a pedagógusok álláspontját vizsgálta. A felmérés eredményei világosan tükrözték, hogy a felnőttek többsége nincs tudatában sem a jelenség korai felmerülésével, sem pedig az elterjedtségének mértékével – vonta le a következtetést Elvira Stefanović, az ernyőszervezet szakembere. A gyerekekkel foglalkozók szerint ugyanis területeinken még mindig tabunak számít nyíltan beszélni a szexualitásról: a szülők és a pedagógusok csak a 6–7. osztálytól vezetnék be külön tantárgyként a nemi felvilágosítást, és akkor is csak egy szélesebb körű, más témákat is feldolgozó tantárgy formájában. A felnőttek álláspontja tehát nincs összhangban azokkal a kutatásokkal, melyek szerint az első szexuális zaklatásra 10 éves kor előtt kerül sor, és a gyermekek is sokkal előbb igényelnék a nemi felvilágosítást – hangsúlyozta Stefanović.

Az online kerekasztal-beszélgetéshez több mint félszáz szakember csatlakozott, többek között orosz egészségügyi munkások és pedagógusok is, emellett a résztvevők tájékozódhattak a boszniai Szerb Köztársaságban alkalmazott megelőző intézkedésekről is. A felszólalók rámutattak arra is, hogy a média sem kezeli a problémát kellőképpen: a tartományi jogvédő hivatal felmérése szerint a gyerekek körében megjelenő szexuális erőszak témában a hazai sajtó csupán 5 százalékban jelentetett meg releváns adatokra és szakemberekre támaszkodó tartalmakat. A hiteles tájékoztatás helyett a nyomtatott és az elektronikus sajtót is túlnyomórész a szenzációhajhászás jellemzi – mondta az ombudsman. Pavlović ebben jelölte meg a következő kerekasztal-beszélgetés témáját is, ennek során a médiának a gyermekek jogaihoz való hozzáállását fogják megvitatni.