Teremsportokban a 9. alkalommal rendezték meg az összmagyar nemzeti diákbajnokságot. A „Kárpát-medencei” jelző ezúttal azért maradt el, mert a tengerentúlról, pontosabban a kanadai Montrealból is érkezett egy delegáció, amelyben négy fiatal kapott helyet, s akik sakkban és asztaliteniszben próbálták ki magukat. Dobogós helyezést ugyan nem sikerült elérniük, de elmondásuk szerint nagyon boldogok voltak, hogy Magyarországra látogathattak.
Az egész esemény egyébként Pécsett volt, s az ottani önkormányzat hathatós segítségével minden olajozottan működött. Magyarország ötödik legnagyobb városában jól érezte mindenki magát, a vendégek megcsodálták az ottani nevezetességeket, s ezúttal is becsülettel helytálltak a küzdőtéren.
Pénteken történt meg a hivatalos bemutatkozó, amelyen ott volt Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus és Rátgéber László mesteredző, a pécsi női kosárlabda újvidéki származású kultikus figurája is, és éjszakába nyúlva folyt az anekdotázás.
A sportprogram a már megszokott módon szombaton sakkal, asztalitenisszel és birkózással kezdődött. A Gyólai Zoltán vezette délvidéki különítmény ezúttal is csaknem hetven tagot számlált, s a vajdaságiak ezúttal is kitettek magukért, bár a tavalyi (arany)éremesőt nem tudták megismételni. Ez azért történt így, mert itthoni kötelezettségek miatt sem a sakkozók, sem pedig az asztaliteniszezők nem a legerősebb csapattal utaztak el a Baranya megyei székvárosba, a birkózók pedig jócskán meglepődtek, mert az általuk megszokott kötöttfogás helyett ezúttal szabadfogásban versenyeztek, s bizony a mieink nem ehhez vannak szokva.
E sportágban a Székelyföldről érkezett korondiak bizonyultak a legügyesebbeknek, s mint később kiderült, nem is véletlenül, hiszen Korond Romániában verhetetlen e fogásnemben. A csapataranyat azért mégis a délvidékiek vihették haza, mert a legtöbb pontot a zentai, a magyarkanizsai és a felsőhegyi fiúk gyűjtötték össze, s mindegyikük aggódva figyelte, mi történik egyetlen lány társukkal, Fábián Annával, aki az első mérkőzésén vállsérülést szenvedett, és a mentők kórházba szállították. Szerencsére törés nem volt, a húzódást pedig ki kell majd pihennie, mint ahogy Surányi Martinnak is vigyáznia kell a bal térdére, mert az is megrándult, és kötést kapott.
Asztaliteniszben a szentmihályi lányok ezúttal is kitettek magukért. Gyólai Brigitta megvédte tavalyi aranyérmét, de további négy barátnője is a dobogóra léphetett. A topolyaiak kicsi, de erős csapattal jöttek, hiszen Czini Gábor négy versenyzője két aranyat és egy ezüstöt hazavihettek.
A sakkozók közül Kecskeméti Krisztina volt a legügyesebb, aki a középiskolás lányok mezőnyében aranyérmes lett, öccsének, Árpádnak viszont meg kellett elégednie egy ezüsttel. Ennek az az érdekessége, hogy Árpi piciny korában „robbant be” e verseny élmezőnyébe, s most neki kellett fejet hajtania egy ugyanilyen csöppség, a délvidéki Viczencz Péter előtt.
Kézilabdában szintén foghíjas volt az adai csapat, de azért döntőre képes gárdával érkeztek. A gond csak abban volt, hogy a szervezők nem vették tekintetbe (nem tudták?) a csapatok erősségét, így az ügyes „halászosok” már a második mérkőzésükön összeakadtak a legerősebb ellenféllel, a felvidéki Csalóközaranyossal, amellyel a hajráig tartották a lépést (12:12), s csak az utolsó két percben vétettek olyan hibákat, amelyek a győzelmükbe kerültek. Így „csak” a bronzéremért játszhattak, de sem az a meccs, sem pedig a döntő nem hozott izgalmakat.
A délvidéki eredmények idén tehát egy cseppet szerényebbek voltak a megszokottnál, de az érmek átvétele ezúttal is nagy élmény volt, hiszen azokat Schmitt Pál egykori magyar köztársasági elnök, kétszeres olimpiai bajnok, a Magyar Olimpiai Bizottság egykori elnöke kezéből vehették át, akinek dr. Páva Zsolt pécsi polgármester és Kű Lajos, a bajnokságot működtető Aranycsapat Alapítvány elnöke, valamint Vári Attila segédkezett.
– Lefényképeztél Schmitt Pállal? – súgta a kérdést a fülembe Molnár Miklós zentai birkózóedző. – Lefényképeztelek, Miki bácsi… – s már indultunk is haza, hiszen a Lauber Dezső Sportcsarnokban már ott toporogtak a felnőtt kézilabdázók, akiknek mérkőzésük volt.
Pécs tehát kiváló házigazdája volt a rendezvénynek. És lesz is, hiszen jövőre ismét oda utazunk, de akkor remélhetőleg erősebb csapatokkal, meg kötöttfogású birkózásra, amelyben a mi versenyzőinknek még nem volt párjuk!
A délvidékiek eredményei, birkózás, 31 kg: 2. Zónai Zsolt (Zenta). 33 kg: 3. Molnár Ferenc (Magyarkanizsa). 37 kg: 2. Gyetvai Márton (Z). 40 kg: Fekete Attila (Z). 47 kg: 2. Katona Ádám (Felsőhegy), 3. Surányi Martin (Z). 53 kg: 2. Kolompár Szebasztián (F). 59 kg: 2. Polgár Ákos (Z). 63 kg: 2. Hagymás Szabolcs (F). 66 kg: 2. Vágó Ádám (M). 73 kg: 1. Vrábel Ákos (M). 85 kg: 1. Almási Bence (Z). Csapatban: 1. Délvidék 48, 2. Pécs 36, 3. Erdély (Korond) 33 pont.
Asztalitenisz, általános iskola, lányok: 1. Bakos Lilla (Topolya), 2. Szabó Andrea (Szentmihály), 3. Kószó Beáta és Horváth Valentina (mindketten Szentmihály). Középiskola, lányok: 1. Gyólai Brigitta (Sz), 2. Brindza Ágnes (T), 3. Gulyás Szabina (Sz). Fiúk: 1. Kovács Katona Áron (T).
Sakk, általános iskola, fiúk: 2. Kecskeméti Árpád (Kevi). Lány: 2. Šokolvački Mila (Zenta). Középiskola, fiúk: 3. Juhász Bence (Felsőhegy). Lányok: 1. Kecskeméti Krisztina (Kevi).
Kézilabda, eredmények: Ada–Nyárádszereda (Erdély) 19:6, Zenta–Makfalva (Erdély) 8:8, Ada–Csallóközaranyos (Felvidék) 12:15, Zenta–Nyárasd (Felvidék) 6:19, Nyárádszereda–Csallóközaranyos 11:20, Makfalva–Nyárasd 5:12. A 3. helyért: Ada–Makfalva 22:5. Döntő: Csallóközaranyos–Nyárasd 21:6.
