A 2013-as év kapcsán vegyes érzelmek kavarognak a zentai emberekben. Volt olyan bajnoki titulus, amelynek megszerzésére nem voltak kíváncsiak a városatyák, volt olyan világérem és kiváló eredmény a nyáron, amely kapcsán nem reagált a városháza, vagy csak későn, de a legtöbb haragot és vitát kiváltó történés mégiscsak az volt, hogy a zentai birkózók történetük során először nem indultak a ligában. Ez sokak szerint a klub rossz döntése volt, mások tudják, hogy serdülőkkel felnőttversenyben részt venni veszélyes dolog ebben a sportágban, de a legnagyobb igazság talán abban rejlik, hogy 270-280 ezer dinárból – amennyit kap a klub évente – utánpótlást és válogatottakat nevelni és versenyeztetni, valamint a liga összes költségét állni – nem lehet.
Ez utóbbi történet pedig másként indult tavaly, hiszen 10 év után ismét bajnoki álmokat dédelgetett a patinás egyesület, de ahhoz az kellett volna, hogy a legjobbjait itthon tartsa. Ehhez pénz kellett, meg talán egy kis lelemény, de a Tisza-parti városkában egyikből sem volt elég, így ahelyett, hogy Zenta lakossága ismét a kemény fiúk sikerének örülhetett volna, aggódva tekint a jövő felé, hiszen deklaráltan is tudjuk már, sok minden a közeljövőben nem változik.
Ezekről a dolgokról kérdeztük Kosiczky Andrást, aki több más területtel együtt a sportfelelősi posztot is ellátja.
• Mindezek fényében hogyan látod a 2013-as esztendőt?
– Egy éve vagyok ezen a poszton, s tavaly azt néztük, hogy a klubok ne sérüljenek, az állandó költségeket kifizessük, a sportban dolgozó személyeknek fizetésük legyen, s a sportolók felé irányuló eddigi dotáció megmaradjon. Néhány tétel megmozdult, így az élsportolók nem kaptak annyit, az iskolai és a falusi sport sem, és a Sport mindenkinek akcióra is kevesebb jutott. Ennek ellenére a 2013-as élsportolókat megjutalmazzuk majd, erre pénzt irányoztunk elő. Sajnos, a szükség a gazdasági helyzetet követte, minden téren megszorítások történtek.
• Zenta sportja kivételesen erős ahhoz képes, milyen kis közösségről van szó. Országos bajnok asztaliteniszezőink vannak, I. ligás tekések, birkózók, pólós lányok, világ- és Európa-bajnoki érmeket szállítottak a sportolók, stabil a fociklub, és egyre jobb a kajak, hogy csak párat említsünk.
– Ezt én is már hangsúlyoztam, hiszen a sportolók, a klubok fantasztikus eredményeket érnek el. Én csak azt tenném hozzá, hogy az önkormányzat segítségével. Ezek a sportolók és klubok olyan nagyvárosokat és gazdag klubokat előznek meg, hogy az már szinte hihetetlen. Szerintem ez egy közös, jó munka eredménye. Az önkormányzat azt vállalja, hogy megteremti a feltételeket, a sportolásra való lehetőséget. Ezen természetesen javítani kell, de az évek során megtaláltuk azokat a mechanizmusokat, hogy a lehetőségeken javítsunk. Fontos a sportstratégia meghozatala is, mert irányt ad, mely úton haladjunk. Út közben természetesen észrevettük a hibákat is, amelyeken változtatni kell, s az erre vonatkozó javaslatok napokon belül a tanács elé kerülnek. A pénz elosztása, az ösztöndíjak az eredménytől, a rangtól, a tömegességtől függnek majd.
• Zentán évek óta olyan visszásság van, hogy egy sportágon belül több klub is működik, s mind tartják a markukat az önkormányzat felé. Erről mi a véleményed?
– Az önkormányzati pénzekre azok pályázhatnak a sportban, akik tagjai a sportszövetségnek. Annak tagja valaki pedig úgy lehet, ha a szakági szövetségben regisztrált a klub. Az új szabályzat szerint a jövőben bizonyítani kell, hogy részt vett versengésben az adott évben, hogy eredményei vannak. Én sem vagyok annak a híve, hogy egy sportágon belül több klub működjön egy ilyen kis városban. Hogy miért történt mindez, még nem vizsgáltuk meg, de a pénzszűke nyilván ráhajt majd erre bennünket. Jó példa viszont a felsőhegyi Hercules Birkózóklub megalakítása…
• …amelynek a tagjai most benn edzenek Zentán, mert még az alapfeltételek sincsenek meg a felsőhegyi iskola tornatermében.
– Igaz, de az iskola tornatermének felújítására máris pályázunk, s remélhetőleg ez is gyorsan megoldódik. Jelenleg a sportcsarnok visz el minden pénzt.
• Tavaly igen sok kritika érte az ösztöndíjazási rendszert, mert megtörténhetett az is, hogy országos bajnokok vagy érmesek egyáltalán nem kaptak semmit, egy „neve nincs klub” gyengécske versenyzője pedig igen.
– Tavaly olyan elv szerint osztották a pénzt, amely szerint azok, akik köztársasági vagy tartományi támogatást kapnak, ne részesüljenek zentai ösztöndíjban. Én ezzel nem értettem egyet, s feltettem a kérdést: miért nem tudjuk megjutalmazni a legjobbakat? Nos, ezzel kapcsolatban az idei szabályzat drasztikus változásokat irányoz elő. Biztos vagyok benne, hogy 2014-ben azok a sportolók kapják meg az ösztöndíjakra kiválasztott pénzt, akik azt megérdemlik.
• Tavaly a pingpongos lányok országos bajnoki rájátszásdöntőt vívtak, amelyen az önkormányzatból senki sem jelent meg, s összességében úgy tűnt, hogy a politikusokat egyáltalán nem érdekli, mi történik a zentai sportban. S akkor eljutottunk a legjobbjainkhoz: szerinted egy ilyen asztalitenisz- és birkózóklubot lehet-e 270-280 ezer dinárból megfelelően üzemeltetni?
– Sporteseményekre, ha tudok, elmegyek, ha hívnak, ott leszek. Nekem még másik négy szektorom van, nem érek mindenhová oda. Én is aktívan sportoltam, s tudom, mit jelent akár a morális elismerés, ezért próbáltunk például kedveskedni a karácsonyi vásáron a legjobbjainknak, hogy lássák az emberek, kik a legjobbjaink. Sajnos, hárman nem jöttek el, köztük Nemes Máté, de ígérem, személyesen viszem el nekik az ajándékot. Ami az összeget illeti, evidens, hogy nehezen, vagy sehogy sem, bár más kluboknak elég ekkora pénz. Remélem, ezen lehet majd változtatni, de figyelembe kell venni, hogy a kluboknak szűk 5 millió dinár dotáció jut.
• Nem érzed-e úgy, Zenta szégyene az, hogy nem tudja itt tartani a legjobbjait, s ezért a birkózók kiléptek a ligából?
– Hogy a birkózóklubban pontosan mi történt, nem tudom. Én is a sajtón keresztül értesültem a történésekről. Engem egyetlenegy megbeszélésre sem hívtak, s úgy tartottak sajtótájékoztatót a városházán, hogy arra sem hívtak meg. A klubból voltak többször a községházán, de hogy kivel tárgyaltak, nem tudom. Kemény dolog ez, a részleteket sajnos nem ismerem, de úgy érzem, ebben az esetben nem az önkormányzatnak kell szégyellnie magát. Akkor, amikor a nagy cégeink még nem magánkézben voltak, másként volt. Ezek az idők megváltoztak. Nem lehet náluk kopogtatni. Akkor, amikor a birkózók legutóbb az ország élén voltak, nyilván kevesebb pénzt kaptak az önkormányzattól, de többet a gazdasági szférából.
• Azt említetted, hogy radikális változások lesznek az új szabályzatban. Ezekkel az ún. nagyklubok elégedettek lesznek?
– Újra azt hangsúlyoznám, hogy az önkormányzat célja az edzési lehetőség megteremtése. Tény az, hogy a kluboknak szánt dotációból nem lehet élsportot finanszírozni. Lesznek új irányvonalak, de ha igazából beleszámolunk abba, mennyi pénz is kellene ahhoz, hogy ezek a klubok csak községi pénzből éljenek meg normálisan, akkor túl nagy változásról nem beszélhetünk.
• Néhány gyors kérdésre gyors válasz. A tekeklubot a kiesés veszélye fenyegeti, pedig tavaly még másodikak voltak az országban. Csakhogy elment Kis Zsolt, mert nem kapott Zentán munkahelyet.
– Én nem tudtam neki munkahelyet teremteni. Sajnos a vállalataink sem…
• Amikor megkezdődött a sportcsarnok építése, a volt polgármester és a szakági miniszterhelyettes asszony azt ígérte, a pólósok a lebontandó klubhelyiség helyett újat kapnak, s erre ő garanciát vállal.
– Erre a Nagyberuházási Alap jóvá is hagyott 10 millió dinárt. A mostani polgármester és a klubelnök állítólag folytat már valamilyen tárgyalásokat ezzel kapcsolatban, de engem sem a klub, sem a polgármester nem kért fel semmire.
• Sportcsarnok. Azt rebesgetik, hogy az idén át akarják adni a rendeltetésének. Hogy áll a sportcsarnok?
– A kedvező időjárási viszonyok miatt nagyjából kész van, ám sok még a teendő. Gondolok itt a csatorna kiépítésére, a parkolóra, az út felújítására, a közvilágításra és a sportcsarnokon belüli utolsó simításokra.
• A sportcsarnok irányítása, menedzselése?
– Minden létesítmény, főleg egy sportcsarnok esetében az a jó, ha az önfenntartó. Jó lenne, ha a leendő igazgatónak legalább egy-, de inkább többéves terve lenne annak irányításával kapcsolatban. Nekem vannak elképzeléseim, de erről a leendő vezető nyilatkozzon inkább.
Nagyjából ezekről a témákról beszélgettünk a zentai sportfelelőssel, aki szerint ténykedése megítélésében inkább a 2014-es év lesz a mérvadó. Szerinte a költségvetés megvalósulásától függetlenül a helyi sport megkapja a 3,5 százalékot, ami az idén 23,68 millió dinár. Tavaly 23,215 millió dinár volt, tehát nem beszélhetünk lényegi növekedésről, így a sport terén csak az elosztás változhat valamelyest. A recept tehát adott: vagy a gazdaság felé fordulnak a klubok, vagy ismét gondok lesznek. Reméljük, hogy a milliós profitot megvalósító vállalataink sem zárkóznak el idén a segítéstől.
