• Ki fogadott, amikor felérkeztél pont egy évvel ezelőtt?
– A mennyek kapuján szabad a bejárás. Igaz, nagy a tülekedés, de nincs anarchia, nincs protekció sem, sőt még a számonkérés is elmaradt.
• Istennel találkoztál-e már?
– Szerettem volna, mert be akartam neki bizonyítani, hogy mindenhatósága a sakkra nem vonatkozhat. Világossal játszva győztem volna még ellene is. Az az érzésem, hogy ő nem is létezik, csak a fikciója meg a nimbusza. A földi nimbuszokat sorra legyőztem, pedig egy birodalom, nagy birodalom állt mögöttük, én pedig egy szál magamban viaskodtam velük.
• Földi elődeid közül láttál-e valakit?
– Csak egy embert kerestem, Misa Talt. Ő azonban állítólag elkülönített szakaszon él, és még mindig Antabuszban utazik.
• Üzenet valakinek vagy valakiknek?
– Emberek, szeressétek a 64 mezős játékot, melyet még a számítógép jövetele sem tudott tönkretenni.
* * *
E a rövid képzelt beszélgetés abból az alkalomból íródott, hogy 2008. január 17-én hunyt el miden idők legérdekesebb és talán legjobb sakkozója, Bobby Fischer.
