2024. november 6., szerda

Anglia is „jól választott” szövetségi kapitányt!

Jól mutatja Roy Hodgson: ha egy évet eltölt az angol válogatott kispadján, az is szép teljesítmény lesz…Ha jól emlékszem – ami egyáltalán nem biztos! –, 1988-ban vagy ’89-ben az ausztrál ificsapatot próbáltam „összehozni”, mégpedig azért, mert nem volt edzőjük, nekem pedig a nagy csapattal már befejeződött az idény. Canberrában, Ausztrália fővárosában, az Országos Sportintézet kiváló pályáin voltak az edzéseink. Egy napon egy számomra ismeretlen angol edzőt hozott ki az egyik OSI-tanár. Bemutatta, nekem aztán a Hodgson név semmit sem mondott, de nem csodálkoztam, hogy ott volt, hisz az OS Intézet sok angol tanára állandóan hozta ki a haverjait az anyaországból, hadd fürödjenek egy jó nagyot. Kérdezte, hogy mit csinálunk, amire én azt feleltem, ha csakugyan érdekli, akkor menjen be az öltözőbe, ott a falon kint van az egész hét programja percekre lebontva – mégpedig angolul. A „látogatás” végén az intézet tanára meghívott vendégük esti előadására.

Érdekes dolgokról beszélt, nem is bután, de a sok ausztrál fickó kuncogott „ott hátul a padokban”, mert az előadónak a szótárában nem volt „r” hang. Itt kellene elmondanom, hogy az ausztrálok nem bírják az angolokat, és az, hogy pommy bastardnak csúfolják őket (fattyú bevándorló), szinte olyan, mint a jó reggelt. Ez a sértő valami leginkább a krikettben honosult meg, ami annyira sérti az angolokat, hogy „nekünk ez legalább tíz futást hoz”, szokták az ausztrálok mondani! Persze ebből aztán „kialakult” a pommy poof és a pommy whore is… kell ennél több?!
Nos, ez a pommy az előadáson játszotta a „magaskultúrájú vendéget”. A tizenhat- tizennyolc éves focistáknak éppen ez kellett! Különösen „r” nélkül! Vihogtak is szinte állandóan, és kénytelen voltam közbeszólni. Valójában nekem sem tetszett, hogy milyen „elvontan” beszélt a legegyszerűbb dolgokról a labda rúgásában. Amikor szó esett a „román” Kovácsról és az Ajaxról, megemlítette, hogy Cruyff megkérte Kovácsot, álljon fel, mert egykori mesterük nem szerette, hogy alacsonyabb volt, mint játékosai (hogy igaz, vagy sem, nem is érdekes), és amikor látták, hogy nem valami törpe ez a Kovács, megnyugodtak! Erre ő kikelt magából, és felállt, mutatván magasságát, ami legalább 10 centivel volt több, mint az enyém, és erősködött, hogy a mester legalább akkora volt, mint ő! Na, kérem! Ebbéli magassága azonban nem volt elég arra, hogy megtartsa a Liverpool edzői posztját – kiutasították, mert félő volt, hogy a nagy hírű klub még bajba kerül. Elment egy másik csapathoz, ahol nem is olyan rosszul szerepelt, de senki a világon nem gondolta volna, hogy az angol szövetség őt kéri fel a válogatott vezetésére, mégpedig a következő négy évre.
Az angol lapok azonban máris kikezdték, mégpedig az „r” hanggal, meg azzal, hogy sosem vezetett egyetlen angol nagycsapatot sikeresen, és Svájc, Svédország és egyéb észak-európai államok válogatottjainak egykori (sikeres, vagy sem) edzése senkit sem érdekel, már csak azért sem, mert mindenki a Tottenham menedzserét várta erre a posztra! Sokan ideálisnak tartják ezt a választást, mert „fantasztikus ember, kiváló menedzser, hihetetlen dolgokat csinált a WBA-ban és Fulhamben, évekig dolgozott külföldön…” Ehhez én még csak azt adnám, hogy 36 év alatt 20 klubnál volt, ami azt jelenti, hogy átlagban sehol nem volt két idényt sem! S ez bizony mond valamit, különösen, amikor négy évet adnak neki a legnagyobb „klubnál”, a válogatottnál. Ha a fogadóirodák felteszik listájukra, minden pénzt ráteszek, hogy nem marad négy évig a válogatott élén! Haugh, beszéltem.

Kezd már az könyökömön kijönni!
Kedves kollégák a többségi nemzet soraiból! Ideje volna már, hogy egyet-mást megtanuljanak, ha másért nem, hát hogy ne legyenek a tréfák alanyai, és nemcsak a „megsértettek” között, hanem nemzettársaitok között is! Fogadnék rá, hogy ha ezt valaki éppen közülük olvasná el (és megértené! habár nagyon sok többségi nyelvű keresi kenyerét Magyarhonban!), fogalma sem volna, hogy miről regélek. Hogy ne húzzam, csűrjem-csavarjam, íme egy balgasági, lustasági, tanulatlansági „bizonyítvány”. Ugye mindenki, aki kíséri a teniszt a hazai tv adásaiban, nagyon jól ismeri a RITERN kifejezést, ami a labda fogadását kellene hogy jelentse szerbes angolsággal. Az ember még le is nyelné, hisz a szerb nyelvben nincs ő, de még rövid ö sem! Na, ne mondják! Hát mi a fene az, amikor az ábécét mondják a gyerekek az elemiben, éspedig: a, bö, vö, gö, dö… S érdekes, hogy bizonyos városnevek kiejtését is megváltoztatják, pl. Perth – a Pörth kiejtés helyett jön a PERT. De azt már nem mondják, hogy cshancs a chance-ra, hanem kimondják a csencst…És a kvoter beket is, pedig szépen látható, hogy qwater back, tehát kvater back kellene hogy legyen, nemde?! Ez persze nem tenisz, meg az sem, amikor azt a kis fehér labdát, ha kell, óriási erővel ütik, és az egy kis lyukban végzi kevesebb ütéssel, mint ahogy ki van szabva… Erre mondják, a legjobb angolsággal, hogy bördi a birdy, és nem birdi!
A nevek melléírásáról – persze én leginkább a magyar nevekről beszélek – szeretek egy nagyot hallgatni, mert egyébként viszketegséget kapok. A Debrecinnel kezdeném, mert azt állandóan így írják, valószínűleg azért, mert a teljes neve Debreceni VSC…
S most a legújabb gyöngyszemei az utolérhetetlen sportújságnak: Ferenc Deaki, Gyula Szengeler! Ezek a nevek Európa legsikeresebb góllövőinek (egyéves termésről van szó!) a nevei között találhatók. Ez egy érdekes táblázat:
1. Lionel Messi Barcelona 68 2011/2012
2. Gerd Müller Bayern 67 1972/1973
3. Deák Ferenc Szentlőrinc 66 1945/1946
4. Zsengellér Gyula Újpest 65 1938/1939

És így tovább, megjegyezném még azt, hogy az első tízben, mégpedig a hetedik–kilencedik helyen Deák Ferenc, a Ferencváros játékosa van 59 góllal 1948/1949-ben! Nem is rossz a magyarok teljesítménye, és éppen ezért, meg a három-négy csapatra való szerbiai focivendégmunkás miatt meg kellene tanulni legalább munkaadóik nevét. Az egykori nagyoknak a nevét meg illene helyesen írni.

Melyik manchesteri nyeri a bajnokságot?
A játék érdeke, hogy a City nyerje! Elég volt már az Unitedből meg Fergyből! S valahogy úgy vagyok vele, hogy a hatalmas befektetések hozzák meg a sikert, mert… De nem akarok belemélyedni a befektetésekbe és a játékospiacba, mert akkor abból ki nem kavarodik az ember. A döntőnek látszó meccs kiábrándított, mert az United egyszer találta el a kaput! Nagyon gyengén muzsikáltak. De nemcsak a City ellen nem rúgtak ők gólt, hanem az általam vezetett ausztrál csapat ellen sem. Sydneyben 1984. május 20-án 0:0-t játszottunk! Abban az évben kezdtem én építeni a válogatottat, és 21 (huszonegy!) meccset játszottunk! Elmentünk egy „világ körüli útra” is, miután „kihoztuk” a Man. Uniteden kívül a Nottingham Forestet, a Glasgow Rangerst, a Juventust, az Iraklist, nekivágtunk a világnak! Kína válogatottja, Peking, Sanghaj, Kanton, majd Angliában a Manchester City, N.Forest, Skóciában a Glasgow Rangers, Hollandiában a PSV Eindhoven, ismét Angliában az Aston Villa és az Arsenal, Olaszországban az Udinese és végül a Tottenham…
Mindezt azért írtam le, hogy eldicsekedhessek azzal, hogy Anglia jövőbeli bajnokát, ott náluk, 3:1-re vertük!

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás