Az egykori többszörös jugoszláv bajnok, későbbi sikeres edző és tornaszupervizor, Speár Miklós igazi teniszguru, a férfitenisz kapcsán legalábbis bármilyen kérdéssel bizalommal lehet fordulni hozzá, ha egyértelmű válasszal nem is tud szolgálni, ha jövőbe látó gömböcskéje nincs is, hipotézisekkel, elméletekkel rendelkezik, ismeri a teniszezők életének velejáróit, nagyon jól rávilágít bizonyos összefüggésekre, érthető magyarázatot nyújt érthetetlennek tűnő vereségekre, visszacsúszásokra, de a kimagasló eredmények hátterét is feltárja. Mivel a 2015-ös egyéni teniszidény véget ért, felkerestük a szabadkai tenisz kiemelkedő alakját, hogy értékelje számunkra a férfimezőny történéseit. Leginkább a szerb világelső, a jelenleg megállíthatatlannak tűnő Novak Đoković volt, akinek az előnye mérföldnyi a világranglistán. Idén sem sikerült ugyan megnyernie a Roland Garrost, nem sokkal utána behúzott egy eddig hiányzó serleget, Cincinnatiben diadalmaskodott, így a tenisztörténetben elsőként nyerte meg mindegyik 1000-es tenisztornát legalább egyszer.
• Legfőbb témánk ki más lehetne, mint a legjobb szezonját produkáló Novak Đoković, a világelső, aki idén 11 tornán diadalmaskodott, 82:6-os győzelem-vereség mérleggel zárt. Hogyan értékelné a szerb teniszező 2015-ös esztendejét?
– Nagy befolyása volt a dolgokra Boris Beckernek, aki Novakhoz hasonlóan elég önfejű, pszichikailag nagyon erős, és szinte mindent megnyert pályafutása során, amit egy teniszező megnyerhet – Grand Slameken diadalmaskodott, minden idők legfiatalabb wimbledoni bajnoka. Együttműködésük kezdetén félő volt, hogy mennyire lesznek majd összhangban, de mindkettejük szerencséjére nagyon jól kijönnek egymással. Becker visszahúzódva végzi az edzősködést, pedig játékosként szeretett a figyelem középpontjában lenni. Fontos, hogy Beckernek is nagyon jó edzője volt valamikor, a román származású Ion Ţiriac, aki rengeteget segített neki a pályafutása során, és még most is így tesz, amikor csak szükséges. Láthattuk, hogy amikor vége volt a londoni döntőnek, Becker akkor is odament hozzá, és véleményt cseréltek. Emlékszem, hogy anno ugyanazokon a versenyeken – pl. az amerikain és a karibin – indult, mint én, de már akkor is nagy bizniszmennek számított. Egyszer beszélgettem vele, mondta, hogy csak aznap megkeresték legalább ötven üzleti ajánlattal. Ő nemcsak Becker edzője volt, korábban dolgozott többek között Guillermo Vilasszal is, és mindig nagyon sok pénzt hajtott fel a játékosainak, ezzel együtt magának. A 2015-ös évben az volt a legfontosabb, hogy Novak minél jobb kapcsolatot alakítson ki Beckerrel, elvégre az összeszokottságuk, a problémamegoldó képességük kulcstényező lehet sorsdöntő pillanatokban. Látható azonban, hogy egyikük sem önös érdekből közeledett a másikhoz, mindketten látnak egymásban valamit, éppen ezért mindketten sokat szeretnének tenni a közös sikerekért. Úgy néz ki, egy barátság létrejöttének kezdő lépése volt a közös szerepvállalásuk, hiszen nagyon nehéz olyan embert találni, aki képes hozzánk hasonlóan gondolkodni. Ők egymásra találtak a jelek szerint, és ez Novak játékán is meglátszik, több ütéstípusán is javított. Đokovićnak talán azért volt rá szüksége, mert Becker minden nagy sikert átélt, tudja, hogyan kell kezelni a nehéz szituációkat, tudja, milyen pszichés megterheléssel jár a világelsőség, tudja, mivel járnak a nagy tornák zárómérkőzései – átélt mindent, ami Novakra még várhat. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy tavaly Đoković megházasodott, apa lett, ami extra motivációt jelent számára. A család mindig is rendkívül fontos volt számára, most már megalapította a sajátját, ilyen szempontból is révbe ért.
• Miben változott Đoković Becker keze alatt?
– Đokovićnak biztosan van még 3-4 éve a pályafutásából, bizonyos dolgokon pedig még mindig javíthat. Máris látszanak változások, Becker irányításával is folyamatosan fejlődik a szerb teniszező. Többet megy föl például a hálóhoz, és habár nem a legjobb röptéző, amivel ő is tisztában van, mindig a jobbításán dolgozik – tisztában van vele, hogy ha többet van a háló közelében, meglepi és hibára kényszeríti az ellenfelet. A játéktechnikájában idén feljavította a fonák egyeneseket, ugyanolyan könnyedén üti be a labdákat, mint tenyeresből. Jobb az adogatása és a röptéje is, az elütése nagyon jó, a legjobb a világon. A testi tényezőkre is nagy hangsúlyt fektet, láthatjuk, hogy milyen rugalmas, mekkorákat képes ugrani, és szinte minden labdát elér. Nincs egy milligramm extra tömege, lassan már-már túl soványnak is néz ki. Közben minden izma milliméterre ki van dolgozva.
Nagyon nagy szakértőnek kell lenni, hogy valamit az edző megváltoztasson egy teniszező játékában, mert egy aprócska dolog tönkreteheti olyannyira, hogy aztán évekig nem tud ugyanazon a színvonalon teljesíteni. Amikor az osztrák szövetség alkalmazásában voltam, edzettem a helyi edzőközpontban Barbara Paulust, aki rosszul tartotta az ütőt. Ezen változtattunk, de négy hónap kemény munkája volt benne, hogy sikerüljön a módosítás. Kellett hozzá az idő, de a játékos szívóssága, akaratereje is – az elején pedig még sírt is néhányszor –, hogy kitartott mindvégig azért, hogy javuljon a játéka. Végül a top 10-be is bejutott későbbi felnőttpályafutása során.
• Meddig tarthat Đoković egyeduralma?
– Đoković egy igazi világszenzáció a sport terén. Ilyen még nem volt, hogy valaki ennyit nyerjen egyhuzamban. A nagy tornák közül a Roland Garroson kívül mindent megnyert, olyan serleget is megkaparintott, amely még hiányzott a gyűjteményéből. Most már minden statisztikára veszélyt jelent, szereti is megdönteni a különféle rekordokat. Az 2015-ös eredményességet megtartani nagyon nehéz lesz, mert az edzők és az ellenfelek is látták, amit idén művelt, még jobban igyekeznek majd felkészülni belőle. Sokszor nagyon közel voltak hozzá, jó néhány meccsen csak néhány pont volt a különbség, többször nem lehengerlő teljesítménnyel, de egyfolytában nyert. Óriási pszichikai erőről tett tanúbizonyságot ezekben a helyzetekben, hiszen amikor nem ment neki, vagy az ellenfél nagyon jó formába lendült, akkor is higgadt és koncentrált tudott maradni, ezzel pedig végül elbizonytalanította a legtöbb riválist. Éppen ezért akár évekig is világelső maradhat.
• A riválisok köre nem sokat változott az utóbbi időben, habár Roger Federer és Rafael Nadal teherbírása is egyre kisebbnek tűnik. Ön milyennek látja az ellenfelek esélyeit a folytatásban?
– A tenisznek nagyon jó, a nézőtérnek, Đokovićnak és a többi riválisnak is nagyon jó, hogy Federer még nem hagyta abba, hiszen továbbra is remek játékra képes, az ilyen példaképeket mindenki szeretné minél tovább a pályán látni. Jómagam is szeretném még sokáig aktívnak tudni, de nem hiszem, hogy 3-4 idény múlva még játszani fog. Nadal sem rossz, de problémái vannak. Neki nagyon rosszul jött, hogy Novak ilyen jó, hogy nagyon nehéz megverni, az ő játékstílusával szinte lehetetlen. Đoković szereti Nadal stílusát, hogy sokat szaladnak, nagyokat ütnek, és Đoković okosabb, gyorsabban hoz jobb döntéseket, játék közben is előre tervez. Igaz, hogy mostanában elmúlni látszanak a sérülései, de ez nem elég, ha újra az élre kíván jutni, hanem még előre kellene lépnie, tovább kellene fejlődnie, hogy elérhesse ez a célt.
• Jövőre Đoković elérheti a Grand Slamet?
– Mit érhet még el a teniszben? Mindent elért már szinte. Az, hogy a Roland Garros még hiányzik, nem kellene, hogy elszomorítsa, hiszen van rá ideje, még jó néhány éve, hogy azt is megnyerje. Fizikailag rendben van, képes lehet akár mindegyik Grand Slamet is megnyerni.
• Viktor Troicki a doppingeltiltása után remekül kezdett, az idény második felében már nem jöttek úgy számára az eredmények. Visszatérhet ő még a top 20-ba?
– A doppingügy utáni visszatérés után valóban szépen játszott, haladt felfelé a ranglistán, de mintha megtorpant volna. Azzal a játékkal, amit játszik, jó játékosokat is meg tud verni, de ezt a formát fenntartani és még javítani is a játékán, az a kihívás számára. Olyan furcsa ütései vannak, hogy nehéz időben olvasni a szándékait, a tenyerese, a fonákja és a röptéje is jó.
• A fiatalabbaktól, Dušan Lajovićtól, Filip Krajinovićtól vagy éppen Györe Lászlótól mit vár 2016-ban?
– Az eredmények jól mutatják, hogy Lajović lassan, de biztos halad előre, az ő játékstílusa rendkívül nehéz, az alapvonalról nagyon nehéz folyton pontosan, erősen játszani. Fejlődött ugyan, de a továbblépés kérdéses, egy jó edző sokat segíthetne. Krajinović rendkívül sérülékeny, habár fizikailag fejlődött, erősödött, ami sokat számíthat a továbbiakban – de neki is kellene egy jó edző, egy jól összeállított versenyprogram. Györe fejlődése is szembetűnő, egyre feljebb lépeget a ranglistán, kíváncsi vagyok rá, mit hoz ki magából, talán a top 100-at megcélozhatná.
• Kiket vár a következő időszak kiemelkedő játékosai közé, megakadt-e valakin a szeme?
– Több játékos jövőbeni fejlődését kíváncsian figyelem, köztük Miloš Raonićét, Bernard Tomićét, a japán csodáét, Nisikori Kejét, akik akár a következő nagy négyes tagjai is lehetnek majd. Közben meg mindenhol ott van valahogy Stan Wawrinka is, aki ugyan már idősebb, de még mindig előtte a terep az előrelépésre.
• Sok játékos panaszkodik, hogy túlzottan megterhelő egy-egy idény, hogy túl sűrű a versenynaptár. Mit hallott, várható-e ilyen téren valami újítás?
– Azoknak sűrű, akik jól játszanak, tehát a legjobbaknak. Az élmezőny meg mindig azt akarja, hogy kevesebb verseny legyen és több pénz legyen benne. Ha igazából is úgy gondolnák, hogy nagy probléma van a versenynaptárral, nem kellene mindenhol játszaniuk, indulhatnak kevesebb versenyen is. Ráadásul a szezon után Ázsiában turnéznak revümérkőzéseken, jó pénzért, pedig ebben az időszakban pihenhetnének pár hetet.
