A klímaváltozással egyre több extratrópusi ciklon alakul ki, amely akár egy közepes hurrikán erejével csaphat le a nyugati országokra, és térségünkben is gyakoribbá teheti az akár 100-110 km/h-s széllökéseket.
Az extratrópusi, azaz „trópuson kívüli” elnevezés azt jelenti, hogy a ciklon a trópusok és a mérsékelt égöv határán keletkezik. Gyakran alakul ki az Atlanti-óceán északi részén az év „hűvösebb” részében, vagyis a szeptembertől májusig tartó időszakban bármikor – mondta el a 24.hu-nak Molnár László meteorológus.
„Normál” esetben a mérsékelt égövön a nyugat–keleti irányú zonális áramlás az uralkodó az év nagy részében. Ilyenkor a hőkülönbség kis amplitúdójú hullámokat idéz elő, az időjárás kiszámítható, nincsenek hirtelen változások vagy extrém események. A meridionális áramlás viszont észak–déli irányban vet jóval nagyobb hullámokat, okoz hirtelen és jelentős változásokat, szélsőséges időt. Ez akkor alakul ki, ha a sarki hideg és az egyenlítői meleg között nagy a különbség, és az energia hatalmas erővel próbál kiegyenlítődni.
A meridionalitás pedig nemcsak erősödik, hanem mind gyakrabban és hosszabb ideig áll fenn.
A folyamatot a tengeri áramlatok átalakulása, a tenger melegedése, a jég olvadása is befolyásolja. Ahol a trópusok és a mérsékelt égöv határterületén a hideg és a meleg, nedves levegő egymásnak feszül, kialakul a ciklon. Helyileg ehhez a legkedvezőbb feltételek a korábbinál jóval melegebb Golf-áramlat területén vannak, ahova akár Kanada, akár a sarkvidék térségéből érkezhet hideg levegő, amely az áramlat feletti meleg levegővel keveredve extratrópusi ciklon keletkezéséhez vezethet.
Innentől kezdve már csak az a kérdés, hogy merre veszik az irányt: ha nyugatnak, akkor óriási hóviharokat zúdítanak az Egyesült Államokra, ha pedig keletnek, akkor akár hurrikán erejével csapnak le Európa atlanti partjaira. Sőt, megfelelő szögben érkezve Magyarországra is eljuthatnak – hangsúlyozta a meteorológus.
