Vajdaság 39 településén több mint 15 000 gyermek kísérte végig a bábszínház előadásait. A Vándor Bábszínház két alapítójával, Garbac Saroltával és Tóth Líviával a vándorszínház múltjáról, jelenéről beszélgettünk.
Honnan az ötlet egy vándor bábszínház elindításához?
– A Vándor Bábszínház ötlete nem tőlünk származik. A bábszínházat a temerini Művelődési-Tájékoztatási Központ igazgatónője, Ágoston Mária indította el a művelődési intézmény keretein belül. Összeválogatott egy kis csapatot, majd konzultáltunk Molnár Róberttel, mivel a neves színész már néhány bábszínházban dolgozott. Ő volt az, aki bevezetett a bábos világba, majd 6-7 évvel ezelőtt beindult a Pinokió bábszínház. Nagyon szép célkitűzései voltak az akkori kis bábszínháznak, sajnos ezek nem valósultak meg. Az alapgondolat az volt, hogy az előadásokat ne csak helyben játsszuk, hanem más településekbe is eljuttassuk, ez azonban nem valósult meg. Idővel a bábszínházban belső nézeteltérésekre is sor került, ekkor Lívia és én kiváltunk ebből a körből, mivel szerettük volna ezt a munkát tovább folytatni. Molnár Robi vezetésével már működött az Ámon bábstúdió, amit egy civil szervezet kereteiben valósítottak meg. Megkértük, hogy kis utazóbrigádként csatlakozhassunk hozzá, mert mi továbbra is azt szerettük volna, ha több helységben tartunk előadásokat, művelődési egyesületekben, iskolákban és óvodákban is. Robi helyben készítette az előadásokat, így örömmel fogadta ötletünket, hogy valami újat szeretnénk nyújtani a közönségnek. Három évvel ezelőtt, Robi Erdélybe szerződött, nem tudott többé az Ámonnal foglalkozni, megkérdezte, szeretnénk-e átvenni tőle a bábstúdiót. Örömmel elfogadtuk az ötletét, kértük a vállalkozás átnevezését, így három évvel ezelőtt Vándor Bábszínház néven már teljesen önállóvá váltunk. A Vándor Bábszínház csapatának kettőnkön kívül tagja még Varga Zsúnyi Éva is. Ő családi okok miatt tavaly és az idén nem csatlakozott hozzánk, ezért már két éve Líviával kettesben készítjük az előadásokat – mondta Sarolta.
Milyen előadásokat láthattak eddig a gyerekek?
– Ez most a hatodik bemutatónk, eddig hét előadást tartottunk, dupla tájolással kezdünk az idén. Fontos célkitűzésünk az, hogy népmeséket dolgozzunk fel, a magyar népmesék kincsvilága annyira örök érvényű, hogy a mai gyerekek számára is érdekesek. A népmeséket többféleképpen lehet tálalni, nálunk minden előadás interaktív, mindig belelopunk egy kis játékot, vagy a gyerekek aktív részesei lesznek a mesének. Tavaly az Egyszer egy királyfi zenés darabnál a gyerekek alakították a mesefonalat. A kisebb változtatásokon túl, arra igyekszünk, hogy korhűek maradjunk, ami a népmesét illeti. A kiskakas gyémánt félkrajcárjával kezdtük az előadásokat, majd jött A kiskondás című előadásunk, utána A csillagszemű juhász népmesefeldolgozás, illetve ez mellett, a második évadban továbbjátszottuk A kiskondást is. A harmadik évadunkat két teljesen új előadással indítottuk, nagyon büszkék vagyunk továbbra is az Egyszeregy királyfi című darabunkra, mi zenésítettük meg a Szabó család segítségével. Az előadásnak kísérőprogramja is volt, a vándormesék rajzkiállítás egy gyerekek számára kialakított nyári program volt, ahol a legkisebbek lerajzolhatták kedvenc meséjüket. Tavaly feldolgoztuk a Kőleves című népmesét, nagyon érdekes előadás, a kedvencem. Az volt az érdekessége, hogy az „élő szereplőket” kosztümbe öltöztettük, Lívia pedig bábbal, alteregóként szerepelt, és ott volt a katona és az öregasszony is – mondta Lívia.
Hogyan szervezitek meg az előadások színhelyeit?
– A szervezés általában már augusztus végén megkezdődik, kapcsolatba lépünk a magyar tannyelvű vajdasági oktatási intézményekkel, és elküldjük nekik az ismertetőt. Az elmúlt négy év alatt nagyon jó kapcsolatrendszert alakítottunk ki az iskolákkal, művelődési egyesületekkel, mostanra kialakult, hogy kivel tartjuk fenn a kapcsolatot. Eddig Vajdaság 39 helységében jártunk, ami azt jelenti, hogy évente legalább egyszer mindegyik helységet bejárjuk. Nem sikerül mindig két előadást tartanunk mindenhol, mert az alapötlet az volt, hogy tartunk egy előadást az ovisoknak és egyet az iskolásoknak. Sok helyen egy időben tartjuk meg az előadást az ovisoknak és az iskolásoknak is, mivel sajnos kevesen vannak – magyarázta Lívia.
– Ez persze azzal jár, hogy úgy kell előadni a bábjátékot, hogy mindegyik korosztály megértse. Egy előadást legkevesebb 2000 gyermeknek játszottunk, a legnagyobb létszámú közönség pedig 4300 gyermek volt. Persze minden előadás elkészítése, az utazás, a kellékek pénzbe kerülnek, és egyre nehezebben boldogulunk. Az első tájolási év után jelentős támogatást kaptunk a tartománytól és a Bethlen Gábor Alapítványtól is. Ebből a támogatásból sikerült még a mai napig is nagyon jól működő felszerelésünket is felújítani. Biztos, hogy nem csak nekünk vannak ilyen problémáink, de az utóbbi időben egyre kevesebb támogatást kapunk, ebből alig tudjuk működtetni a Vándor Bábszínházat. Az előadások alkalmával megfizettetett belépőjegyek ára az utazás költségeire elegendő – egészítette ki Sarolta.
Az idén mit láthatnak a gyerekek?
– Az idén a Mátyás király nálunk jár! című előadással indítunk, amelyet a Vajdasági történetek Mátyás királyról című könyv alapján dolgoztunk fel, 3–10 éves gyerekek számára. Raffai Judit könyve alapján átdolgoztuk a történeteket, teljesen új szövegkönyv készült, de az eredeti történetek természetesen felismerhetők. Készültünk egy előadással a felsősöknek is, vártuk, hogy jól megmosolyognak bennünket, merthogy, mit keres egy felsős bábelőadáson. Hangsúlyozzuk, nem tipikus bábelőadásról van szó, az előadás címe Igazság, nagyon aktuális, mindennapi szinten próbáljuk egy-egy vajdasági diák, illetve iskola helyzetét bemutatni. A történet két gyermek iskolai konfliktusáról szól, amiből a szülők a kelleténél sokkal nagyobb galibát csinálnak. Azért Igazság a címe, mert manapság az igazság fogalma relatív fogalommá vált, mert kérdés, hogy kinek az oldalán áll, annak az oldalán, akinek igaza van, vagy annak az oldalán, akinél a hatalom és a pénz van – mondta Sarolta.