Az idén emlékezünk a legnagyobb magyar halálának 150. évfordulójára
Nagycenken, a Soprontól 12 kilométernyire, a Győr felé vezető főút mellett, a gyönyörű barokk parkban lévő Széchenyi kastély a legnagyobb magyar alakját, szellemiségét juttatja az odalátogató eszébe, azt az érzést keltve, mintha szelleme lebegne minden felett...
A kastélyba az őrépületekkel védett kovácsoltvas kapun, a gyönyörű francia kerten keresztül jutunk be, és azonnal feltűnik az oszlopos erkéllyel és a család címerével díszített épület visszafogottsága, egyszerűsége. Széchenyi gróf, akit magyar civilizátorként is emlegetnek, ugyanis nem a pompára, a fényűzésre, hanem a tudományra, az ország fellendítésére fordította jövedelme tetemes részét. Ebből ad ízelítőt a többi között az 1973-ban nyílt Széchenyi István Emlékmúzeum .
A földszint összenyíló teremszobáiban a család történetét és Széchenyi István életét mutatják be számos érdekességgel. Az emeleten a gróf munkásságához kötődő gazdasági kiállítások kaptak helyet. Az idegenvezetés gépesített, mindenütt meg kell nyomni egy gombot, és hangszóróból mondják el a látogatónak, mire kell figyelnie az adott helyen. Az egész felér egy szemléltető eszközökkel kiegészített többórás, tartalmas ismeretterjesztő előadással. Ide nem csupán nézelődni jön az ember, hanem sok mindent meg is tanulhat.
A múzeum gazdag anyagából
Széchenyi István kezdeményezte a korabeli Magyarország közlekedésének fejlesztését, 1831-ben megindultak a Vaskapu hajózhatóvá tételének munkálatai. Elkezdődött a Tisza szabályozása, megindult a dunai gőzhajózás, nevéhez kötődik Pest-Buda első állandó hídjának, a Lánchíd nak megépítése. Elgondolásai közt jelent meg először Pest és Buda egyesítésének gondolata Budapest néven, valamint fővárosi rangra emelése. Óbudán téli kikötőt létesített. Angol mintára létrehozta a lóversenyzést, valamint a kaszinót. Széchenyi tette szakszerűvé a juhászatot is. Nagycenken megalapította az első gőzmalmot, iparosokat telepített le a faluban, lakást, földet juttatott nekik. Angliában ismerkedett meg a modern élet számos vívmányával, ott látott először gőzgépet és gázvilágítást is. A nagycenki kastélyban – Közép-Európában elsőként – fürdőszobát és angol vécét építtetett. Kevesen tudják, hogy a selyemgubó-tenyésztést is ő honosította meg Magyarországon. Drága pénzen hozatta az eperfacsemetéket, évi 46 mázsa selyemgubót termeltek. Széchenyi találta fel Magyarországon a fizetővendég-szolgálatot. A közeli Fertőboz községben fürdőt létesített, a jobbágyok szobáit padlóztatta, hogy tudják fogadni az odalátogató vendégeket.
A Közlekedési Múzeum egyik mozdonya
A kastélyból kilépve is van temérdek látnivaló. A parkjában a négy világrész számos ritka fafajtáját találhatjuk, van itt egyebek közt tulipánfa, vasfa, himalájai fenyő és kaukázusi jegenyefenyő, óriás mamutfenyő stb. Különösen szépek a másfélszáz éves platánfák. A főbejárat elől induló, immár 250 éves és 2,5 kilométer hosszú, védett hársfasort még Széchenyi Antal gróf felesége ültettette. A kastéllyal szemben mintegy 3 kilométer hosszú, ritka szép hársfasor húzódik, mellett állította ki a Közlekedési Múzeum a magyar keskeny nyomtávú vasút néhány reprezentatív mozdonyát.
