1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar honvédsereg tizenkét tábornokát, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, a főrendi ellenzék vezérét, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Rájuk, a tragikus körülmények között elhunyt vértanúkra emlékeztek tegnap a Tisza menti községekben.
Megemlékezés a zentai városházán (Gergely Árpád felvétele)
Zentán a városháza oszlopcsarnokában kiemelten Batthyány Lajosra emlékeztek, akinek tiszteletére 2006 óta emléktábla áll Zenta legelőkelőbb épületének oszlopcsarnokában. A nemzeti gyásznap szónoka Sárosi Gabriella történelemtanár volt, aki ünnepi beszédében rövid történelmi áttekintést adott Batthyány Lajosról.
Az alkalmi műsorban Király Ella, a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola tanulója hegedűn Farkas Ferenc Magyar tánc című darabját adta elő, majd Polyák Réka, az Emlékiskola tanulója Ady Endre Október 6. című költeményét szavalta el.
Az emléktáblát Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának képviseletében dr. Rusz Radován konzul koszorúzta meg, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Perpauer Attila, Zenta város képviseletében Ceglédi Rudolf polgármester és Balo Tatjana, a községi képviselő-testület elnöke, a VMSZ nevében Rác Szabó Márta és Varga Viktor, a Magyar Mozgalom és a VMDK nevében Burány Katalin és Sándor József, az MPSZ nevében Rácz Szabó László helyezte el a kegyelet virágait.
Adán két koszorúzással egybekötött emlékműsort tartottak a nemzeti gyásznap alkalmából az október 6-án kivégzett aradi vértanúk és Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök tiszteletére. Az önkormányzat, a Szarvas Gábor Könyvtár, a Bartók Béla Zeneiskola, a Cseh Károly Általános Iskola és a Műszaki Iskola késő délelőtt a katolikus temetőben, az 1849-es feszületnél tartotta meg emlékműsorát, amelyet az iskola diákjainak zenés-irodalmi műsora tett ünnepélyesebbé. A megemlékezésen Szász Krisztián nagykövetségi második titkár tolmácsolta dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövetének ünnepi beszédét, amelyben az aradi vértanúkra és Batthyány Lajosra emlékezett. Az ünnepi beszéd után az 1849-ben Zentán kivégzett adai magyarok tiszteletére emelt feszületnél koszorút helyezett el Magyarország belgrádi nagykövetsége nevében Szász Krisztián, a községi önkormányzat képviseletében Bilicki Zoltán polgármester és Búcsú Attila, a képviselő-testület elnöke, illetve a Szarvas Gábor Könyvtár részéről Csonka Áron igazgató, valamint a VMDK nevében Kalmár Gábor.
A VMSZ, a Millecentenáriumi Emlékbizottság és a Vadvirág Hagyományápoló Kör késő délután tartotta meg kegyeleti emlékműsorát és koszorúzási ünnepségét Adán, a Damjanich-emlékműnél. A helyszínen beszédet mondott dr. Aradszki András, a magyar kormány Nemzeti Fejlesztési Minisztériumának energiaügyért felelős államtitkára, aki az aradi vértanúkat méltatta, a magyarságot pedig a szabadság népének nevezte, amely bizonyította ezt a történelem során, és bizonyítja ma is az irányított népvándorlás idején, amikor védi a keresztény Európát.
Koszorúzás a Damjanich-emlékműnél (Csincsik Zsolt felvétele)
A megemlékezést a Vadvirág Hagyományápoló Kör zenés-irodalmi összeállítása tette ünnepélyesebbé. A megemlékezés koszorúzással zárult a Damjanich-emlékműnél, ahol a kegyelet virágait a Magyarország képviseletében dr. Aradszki András és Szász Krisztián helyezte el. A Magyar Nemzeti Tanács nevében Krizsán Vilmos koszorúzott, a Millecentenáriumi Emlékbizottság részéről Gruber Ferenc, Tóth László és Szabó Szabados Ilona, továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség részéről Bús Ottó, Világos Tibor, dr. Tóth Béla és Patyi Lajos, illetve a Vajdasági Magyar Demokrata Párt képviseletében Györe Béla. Az emlékműsor szentmisével zárult az adai Szentháromság római katolikus templomban.
Magyarkanizsán a hagyományokhoz híven az önkormányzat szervezésében a Nagytemetőben koszorúzással egybekötött emlékműsort tartottak délután négy órakor. Az idei ünnepség annyiban tért el az eddigiektől, hogy most került felszentelésre az a fából készült emléktábla, amelyet az oromhegyesi Ulmus Egyesület tavaly nyári nemzetközi fafaragótáborában készítettek, és amelyen a tizenhárom aradi vértanú arcképe látható.
Az oromhegyesi fafaragótáborban készítették a vértanúk emléktábláját (Puskás Károly felvétele)
Miután Zapletán Géza esperesplébános felszentelte az új emléktáblát, az alkalmi műsorban felléptek a Cifraszűr vegyes kórusának tagjai, akik a Himnuszt, később pedig a Szózatot énekelték el, és szavalatával ünnepélyesebbé tette a megemlékezést Oláh Tamás, aki Juhász Gyula Vértanúk című költeményét adta elő, Kis Tamás, a zeneiskola diákja pedig Bach áriájának hegedűn való eljátszásával emelte az ünnep méltóságát.
Ünnepi beszédet Kávai Szabolcs történelemtanár mondott, aki többek között kiemelte:
– Nekünk, XXI. századi magyaroknak erőt kell merítenünk az aradi hősök erkölcsi nagyságából, mert igaz, hogy napjaink kihívásai szerencsére nem követelik meg az emberi élet feláldozását és kockáztatását, de a nemzetünkért, szűkebb pátriánkért és családunkért nap mint nap kisebb-nagyobb áldozatot kell hoznunk a nyugodt, szürke hétköznapok küzdelmeiben. Isten áldja az aradi hősök emlékét!
A megemlékezés végén elhelyezték a kegyelet virágait az önkormányzat, a helyi közösség, a VMSZ, a Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Mozgalom, a tanintézmények, továbbá a nyugdíjas-egyesület képviselői is.
