Ha július, akkor aratás. A hétvégén néhány vajdasági településen aratóünnepséget tartottak. A Magyar Szó jelen volt Muzslyán, Szajánban, Valkaisoron...
A muzslyai réten, a Napsugaras-tó partjánál kellemes, frissítően szellős, meleg napnak néztek elébe a hagyományos aratóverseny résztvevői. Szombaton ezúttal a 16 csapat közül 14 mutatta be a gabonabetakarítás hagyományát.
Fotó: Ótos András
Az ünnepség résztvevői a reggeli órákban a Petőfi Sándor MME székháza előtt gyülekeztek, ahol az alkalmi művelődési műsor után Hallai Zoltán tanácselnök és Saša Santovac, Nagybecskerek alpolgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután a menet az aratás színhelyére indult.
Az aratási rendezvénnyel az ősök által megélt aratási szokások felelevenítésére törekednek a résztvevők. Ilyenkor előkerülnek a padlásokról a gondosan elrakott régi szerszámok. Közben az asszonyok megterítenek a hagyományos aratóreggelihez. Előkerültek a karkosarakból a napon olvadó szalonnaszeletek, az aludtej, a lekvár, és az elmaradhatatlan cibereleves. A cserépkorsót jól be kellett takarni a föld végén, mert csak így maradt benne hideg az ivóvíz.
A rendezvényt Kovács Elvira parlamenti képviselő és Goran Knežević tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes nyitotta meg. Ezt követően Kalapis Sztoján atya megszentelte a búzatáblát, a versenyzőket és a megjelenteket. A nap központi eseményének számító kaszálás, marokszedés és a bekötött kévék keresztbe rakása nem tartott sokáig, mert a népes aratócsapatok gyorsan a végére értek a viszonylag kis területű aratóparcellának. A résztvevők élvezték a munkát. Sokan elmondták, hogy nem volt nehéz, mert ez csak egy verseny jellegű bemutató, a hagyomány tiszteletére megtartott kézi aratás volt. Bizony a munka dandárját a több száz lóerővel megáldott, és egy menetben akár 5–8 méteres szélességű „rendet” levágó, szinte futólépésnyi sebességgel haladó kombájnok a héten már elvégezték. Így az egykor hetekig eltartott fáradságos kézi aratás mára jókedvű népünnepéllyé szelídült. A parasztember már megszokta, hogy a nyári hőségben is dolgoznia kell, mert másképp nem lesz kenyere télire.
Az idei aratóverseny nemzetközi jelleget öltött, mert a magyarországi Rábapatona képviselői mellett a hódmezővásárhelyi székhelyű Olvasókörök Szövetségének a csapata is részt vett rajta. A zsűri a hangsúlyt a hagyomány megőrzésére és az eredetiségre helyezte.
A legszimpatikusabb csapatnak járó elismerést, az unokáival együtt felvonuló nagyapa, Dobó József csapata nyerte meg. A hagyomány szempontjából legeredetibb csapatnak Emán Pál csapatát kiáltották ki, a legeredetibb aratóreggelit pedig Gulyás András csapata mutatta be. A legidősebb marokszedő a Dužijanca II. csapatában versenyző Nedeljković Katica volt. A legvidámabb csapat a Tordai Orgonavirág csapata lett. A legszebb tarlóért járó díjat a lukácsfalvi Fehér Tó aratócsapatának ítélték oda. A legszebb keresztet a Szabadkáról érkezett, Kujundžić Stipan vezette Dužijanca I. aratócsapata készítette, a legszebb kévék versenyében pedig Mezei Ferenc csapata győzedelmeskedett. A lefidősebb kaszásnak járó díjat a 89 éves, muzslyai Nagy Józsefnek ítélte oda a zsűri. A legfiatalabb csapat az ugyancsak helybeli Somorai Péter csapata volt. A legnépesebbnek a székelykevei Petőfi Sándor MME csapata bizonyult. A legtávolabbról érkezett a rendezvényre a Győr környéki Rábapatona csapata, melynek a tagjai ugyan nem vettek részt az aratáson. Viszont a legtávolabbról érkezett és a munkában is részt vállalt csoport a hódmezővásárhelyi Olvasókörök Szövetségének a csapata volt. Nemcsak elemózsiát, hanem lelki táplálékot is hozott a Magyar Szó Magvető mezőgazdasági mellékletét népszerűsítő csapat. Végezetül a zsűri értékelte a legízletesebb meggyes-mákos veknit is: elismerést kaptak a muzslyai Hagyományápolók, az eredeti vermelt pálinkáért pedig a Temerini Kertbarátkör csapata érdemelt elismerést.
– Szükségünk van a turizmusra is – nyilatkozta lapunknak Madarász Gyula, a Fókusz Klaszter vezetője –, mert sok kisgazda nem tud eljutni a kereskedelmi láncokhoz, hogy eladja az áruját, hanem ezeket a termékeket „direkt marketinggel”, vagyis közvetlen eladással próbálja értékesíteni, amiből a helyi vállalkozók megélhetést tudnának biztosítani. Terveink szerint továbbra is megszervezzük ezeket a rendezvényeket, még nagyobb szervezettséggel, mert a jövőben mindenki megérzi majd, hogy jobb közösen egy nagy rendezvényt megszervezni, mint külön-külön, elaprózva. Jövőre Muzslyai Nyár vagy Muzslyai Napok elnevezéssel egyhetes rendezvénysorozatot tervezünk, ezen minden civil szervezet kifejezésre juthat. Hasonló eseménysorozatot tervezünk a téli időszakra is – mondta Madarász Gyula, a rendezvény főszervezője. Az egésznapos rendezvényt aratóbál zárta.
Szajánban megtartották a XVIII. Észak-bánáti Aratóünnepséget
Forró szél borzolta a bókoló búzakalászokat szombaton Szaján határában, amikor a hagyományos aratócsapatok megérkeztek a számukra kijelölt parcellákhoz, hogy bemutassák: ismerik, tudják és őrzik a kézi aratás, a kaszálás, a marokverés és kévekötés fortélyait. A kifent kasza és a többi aratószerszám mellett volt, aki óriás, méteres bugylibicskát is hozott magával. Az egyik tiszahegyesi bácsika elhozta az aratásra a házi kedvencét, a Miki névre hallgató négyéves kakasát.
A helybeli Ady Endre Művelődési Egyesület szervezésében bonyolították le a XVIII. Észak-bánáti Aratóünnepséget, amelyre Magyarországról (Rákóczifalva, Tiszasziget, Árpádhalom, Orci) és Romániából (Árpádról) is érkeztek csapatok. Mint Benyócki Sára, az egyesület elnöke elmondta, az aratóünnepség megszervezésével a búza kézi aratásának a hagyományát szeretnék életben tartani. Összesen 14 csapat ragadott kaszát, velük a szajániak már évek óta szoros kapcsolatot tartanak fenn. Új vendégek is voltak, a romániai Árpád faluból először érkezett küldöttség tapasztalatszerzés céljából. A kézi aratás elbírálására idős szajániakat kértek fel, akik valamikor maguk is kézzel aratták a gabonát.
A kijelölt búzatábláról a legszebben a szabadkai Bunjevačko kolo csapata takarította be a kenyérnekvalót, második a keceli Kökény, a harmadik pedig a szajáni Búzavirág csapata lett. A kísérő rendezvények keretében kötélhúzó versenyt is szerveztek, a férfiak mezőnyében az orci Hajdina csapat bizonyult ebben a legerősebbnek, második lett Árpádhalma II., a szajáni önkéntes tűzoltóknak pedig meg kellett elégedniük a harmadik hellyel. A nők is kötélnek álltak, a huzavonát az orci nők nyerték meg, második helyen végzett Feketetó, a bronzérem pedig Rákóczifalvára került. Szekértolásban a helybeli tűzoltók jeleskedtek, második Árpádháza ifjúsága, majd következett a szajáni Rohambrigád. A nők is nekigyürkőztek, elsőként a feketetói nők, majd Szaján és Árpádhalma ért célba. Szerveztek tarlófutást is, ebben Dragan Stojkov volt a leggyorsabb, második lett Szijjártó Bálint (Árpád), harmadik pedig Borsi Csaba (Árpád). A nők futását az orci Falka Alexandra nyerte, második Kéri Andrea (Feketetó), harmadik pedig Nagy Klaudia (Árpád) lett.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Szabó József, a tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója is. Sajnos a nagykikindai önkormányzat illetékesei közül senki sem vette a fáradtságot, hogy a perzselő nyári forróságban kilátogasson az aratóünnepségre. A rendezvény igen jó hangulatban, a barátkozás jegyében zajlott.
Tíz aratócsapat versenyezett Valkaisoron
Az Ada-napi rendezvénysorozat szombaton aratóünnepséggel zárult Valkaisoron, ahol tíz csapat vett részt a hagyományos aratóversenyen Zentáról, Erzsébetlakról, Muzslyáról, Törökfaluból, Adáról és Moholról, valamint a magyarországi Bogyiszlóról. Az aratóversenyt délelőtt tartották meg az ifjúsági otthon szomszédságában lévő parcellán, ahol a csapatok zeneszó mellett csomagolták ki és mutatták be a hagyományos aratóreggelit, majd kaszával learatták a kenyérgabonát, a bekötött búzakévéket pedig keresztbe rakták. A Csuvik János, Zoran Dragin és Bálint Vilmos alkotta zsűri a bemutatott reggelit és az aratás kivitelezését értékelte és pontozta. Döntése értelmében azonos pontszámmal három csapat végzett az első helyen. Ezek az adai Mezei csokor, a törökfalui Nagyúti szállások és a bogyiszlói csapat. A második helyen azonos pontszámmal két zentai csapat osztozott, mégpedig az Arany kalász és a Mezei virág gárdája. A zsűri harmadik helyet nem osztott ki. Az aratóünnepségre a falubeliek szervezésében került sor. Papp Ferenc főszervező elmondta: az aratóünnepség a hagyományápolást szolgálja, hogy a fiatalok is láthassák hogyan arattak régen az őseik. A valkaisori aratóünnepségen délben misét mutattak be, majd a délután folyamán kötélhúzó és malacfogó versenyt is tartottak.
