Kiváló hangulatú gálaműsorral zárult szombaton este a bánáti Kanizsamonostoron a XVI. Gyermeknéptánctábor, amelynek résztvevői több vajdasági és magyarországi településről érkeztek az egyhetes rendezvényre. A tábor programjának gerincét a hagyományokhoz híven ezúttal is a néptáncoktatás képezte, amely neves szakemberek irányításával zajlott, ugyanakkor különféle kézműves-foglalkozásokat, valamint szabadidős tevékenységeket is szerveztek a résztvevők számára.
– A tábor idén is elsősorban a néptáncról szólt, összesen százötvenkét résztvevője volt, akik között az óvodásoktól kezdve a középiskolásokig minden korosztály képviseltette magát. Idén fordult elő először, hogy nagyszámú gyermek érkezett hozzánk Magyarországról is. A korábbi években is voltak magyarországi vendégeink, de a számuk általában nem haladta meg a húsz-huszonöt főt, idén viszont negyvennyolcan érkeztek Budakalászról, ami nagyon nagy megtiszteltetést jelentett számunkra. Azt jelzi ugyanis, hogy a szülők igen nagy arányban szavaztak nekünk bizalmat. Rajtuk kívül Szegedről is érkeztek résztvevők, Vajdaságból pedig egyéb települések mellett Kelebiáról, Magyarkanizsáról, Törökkanizsáról, Zentáról, Adáról, Temerinből és Maradékról, de itt voltak a csókai gyermekek és fiatalok is. Külön öröm volt számunkra, hogy két kanizsamonostori gyermek, egy kisfiú és egy kislány is bekapcsolódott a táborba, akik ráadásul önként jelentkeztek – mondta el lapunknak Kiss Tóth Erika, a tábort szervező csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke. Hozzátette: a tábor programjának gerincét a hagyományokhoz híven ezúttal is a néptáncoktatás képezte, amely neves szakemberek irányításával zajlott, ugyanakkor különféle kézműves-foglalkozásokat, valamint egyéb szabadidős tevékenységeket is szerveztek a résztvevők számára.
– A néptáncoktatást ugyanazok az oktatók irányították, mint a korábbi években, a szatmári táncokat Vörös Árpád és Pukli Gabriella, a magyarszentbenedeki táncokat pedig Gazsó Tibor és Varga Viola tanította a gyermekeknek. A kézműves-foglalkozások közül a gyöngyözés az, amit a leginkább kedvelnek a gyerekek, ezért azt mindig kiemelt foglalkozásként tartjuk számon, amelyet minden évben Dimény Viki vezet, de természetesen egyéb kézműves-foglalkozásokat is szerveztünk. Emellett a gyerekek rajzolhattak, festhettek, és különféle izgalmasabbnál izgalmasabb játékokba is bekapcsolódhattak – magyarázta Kiss Tóth Erika.
Az idei tábor különlegessége az a foglalkozássorozat volt, amelyet a magyarországi Nemzeti Művelődési Intézet szakemberei tartottak. Az intézet szakemberei a Kapunyitogató program keretében az Aranygyapjú Társulat Rózsa Sándor, a szögedi betyár című produkciójával, a Szegedi Waldorf Társaskör Egyesület kézműves tanárai irányításával zajló játszóházi foglalkozássorozattal, valamint a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület aktivistái irányításával megvalósuló Zöldolimpia című játékos sportvetélkedő-sorozattal lepték meg a Kanizsamonostoron táborozó gyermekeket.
– Ez rendkívül szép gesztus volt a Nemzeti Művelődési Intézet szakemberei részéről, ugyanis arra a műfajra, amit elhoztak nekünk, sajnos kevés időt szánunk, sem az iskolák, sem a művelődési egyesületek nincsenek megfelelőképpen felkészülve ezen a területen. Az általuk bemutatott programok során alkalmazott módszereket viszont érdemes lenne átvenni, és minél szélesebb körben alkalmazni. Annál is inkább, mert a gyermekek figyelmét nagyon lekötötték a produkciók – fogalmazott a szervező egyesület elnöke. Kérdésünkre, hogy tapasztalataik szerint mennyire nyitottak a gyermekek és a fiatalok a hagyományápolás ezen formája iránt, elmondta, az ilyen típusú táborokban legnagyobb számban azok vesznek részt, akik valamelyik művelődési egyesület keretében egyébként is foglalkoznak hagyományápolással, ezért esetükben nem okoz nehézséget, hogy bekapcsolják őket a különféle tevékenységekbe.
– Természetesen akadnak olyan gyermekek is, akik korábban semmiféle hagyományápolással kapcsolatos tevékenységet nem próbáltak ki, csupán a barátaik invitálására döntöttek úgy, hogy kipróbálják, milyen is a tábor. Az ő esetükben rendkívül fontos az, hogy az oktatók megfelelő módon tudjanak közelíteni feléjük azokkal a témákkal, amelyekkel éppen foglalkoznak, a tapasztalataink ugyanis azt mutatják, hogy ha ez így történik, akkor a gyermekek kivétel nélkül nyitottakká válnak a foglalkozások, illetve általában a hagyományápolás iránt. Úgy érzem, hogy a gyermekek mindig sokkal nyitottabban távoznak a táborból, mint ahogyan ideérkeztek. Megtanulják, hogyan kell alkalmazkodni a többiekhez, megtanulnak csapatmunkában dolgozni, illetve egy közösség tagjaként létezni. Az éneken, a táncon, a muzsikán keresztül igyekszünk olyan nevelési módszereket alkalmazni, amelyek pozitív dolgokat tudnak a felszínre hozni a gyermekekből, aminek köszönhetően az esetek többségében egy egészen más gyermek megy haza a táborból, mint aki eljött – fejtette ki Kiss Tóth Erika, a csókai Móra Ferenc művelődési egyesület elnöke, hozzátéve: nagyon fontos, hogy mindezeket az eredményeket a szülők is felismerjék, és támogassák a gyermeküket ezen az úton.
