A fiatalok vizuális kultúrájának fejlesztése, valamint a képzőművészet és általában a művészetek iránti érdeklődésének felkeltése volt az elsődleges célja annak a szombaton Keviben a falubeli általános iskolás diákok részére megtartott műhelymunkának, amelyet a helyi Móra István Művelődési Egyesület és a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács közösen hívott életre.
– Olyan világban élünk, ahol a vizualitásnak rendkívül fontos szerepe van, a rajzoktatás pedig ma már jócskán túlmutat azon, hogy egyszerű tanulmányrajzokat készítsünk csendéletekről, ugyanis a látvány művészetébe ma már beletartozik a klasszikus művészettörténeten túl a kisfilmek, az animációk, a reklámok, a plakátok világa, nem beszélve az épített környezetről, ami bennünket körülvesz – magyarázta a foglalkozásvezető, Fiedler Judit, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanára. – Ebből a gondolatból kiindulva egy inspiráló feladattal szoktam a gyermekeket ráhangolni az adott témára, amit egy alkalomra választok. A mostani foglalkozás témája az állatábrázolás volt a különböző művészeti irányzatokban. Olyan kreatív feladatokat adtam nekik, ahol nem elsősorban az volt a cél, hogy megmutassák a tehetségüket, hanem az, hogy minden gyermekből megpróbáljuk előcsalni a kreativitást, azt, hogy miként tud reagálni egy-egy éppen aktuális kihívásra, függetlenül attól, hogy technikailag felkészült-e erre, vagy sem. Amikor a gyermekek ezzel megbirkóztak, akkor egy kommunikációs feladatsor következett, amelynek során mindenekelőtt a képekre való reakciójukra voltam kíváncsi. A klasszikus művészettörténeti példákat, a különböző korokból vett alkotásokat általában párhuzamba szoktam állítani a mai gondolkodással, hiszen a huszonegyedik században a számítógépes animációktól kezdve nagyon sok olyan érdekes terület van, amelyek a gyermekekhez is közel állnak. Megnézzük, hogyan gondolkodnak erről azok az emberek, akik tanult művészekként megpróbálják a mi gondolkodásmódunkat is befolyásolni. Teszem mindezt azért, hogy a gyermekek, bárhol is élnek, rájöjjenek arra, hogy a saját környezetükre is hatást tudnak gyakorolni, ha olyan látásmóddal rendelkeznek, ami elég inspiratív és kreatív, és ezáltal bátorságot gyűjtenek ahhoz, hogy lépéseket tegyenek afelé, hogy ne csak passzív elszenvedői legyenek a társadalomnak, hanem aktív tagjai is. A beszélgetést követően pedig maga az alkotás következett annak érdekében, hogy mindazt az inspirációt, amit a képek által kaptak, a gyakorlatban is kipróbálhassák. Ebben szintén olyan technikákat igyekeztem választani, amelyek azonnali sikerélményhez juttathatták a diákokat, jelen esetben egy nagyon népszerű anyagot választottam, az alumíniumdrótot, amit sok mindenre használunk a hétköznapok során, alkotásra azonban a legritkább esetben, ezúttal a diákok az alumíniumdrótból improvizatív módon, egyetlen vonal hajlításával alakítottak ki egy-egy állatfigurát, végül pedig a festészet területére kacsintottunk át, és vízfesték segítségével, kitakarásos technikával szintén ezt a témakört próbáltuk meg körüljárni. Ez volt tehát a foglalkozás lényege, amelynek során a diákok különleges élményeket kaphattak, megnyilatkozhattak és alkothattak is, amivel azt szerettem volna elérni, hogy minél közelebb állónak érezzék magukhoz a képzőművészetet, illetve merjenek örömet lelni mind az alkotásban, mind magukban a művészetekben – tette hozzá Fiedler Judit.
A fiatalok vizuális kultúrájának fejlesztését a szervezők, a kevi Móra István Művelődési Egyesület és a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács illetékesei több szempontból is fontosnak tartották.
– A Móra István Művelődési Egyesület már több éve tehetségpontként működik, két évvel ezelőtt pedig bekapcsolódtunk a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács projektumaiba is. Ennek köszönhetően nemrég olyan felkérést kaptunk a Vajdasági Tehetségsegítő Tanácstól, hogy a Móra István Művelődési Egyesület megszervezne-e egy olyan műhelymunkát, amelynek témája a vizuális nevelés. Örömmel tettünk eleget a felkérésnek, hiszen úgy gondoljuk, hogy a mai világban valóban óriási szerepe van a vizualitásnak, ezért rendkívül fontos, hogy a gyermekek megismerkedjenek a vizualitás különféle megnyilvánulási formáival, és megértsék ezeknek a működési mechanizmusát. Az pedig különösen jelentős számunkra, hogy a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács egy olyan kisközösségbe is elhozza ezeket az oktatási és nevelési programokat, mint amilyen a kevi közösség, hiszen itt is vannak olyan tehetséges gyermekek, akik szívesen részt vesznek az ilyen jellegű foglalkozásokon – emelte ki Perpauer Attila, a Móra István Művelődési Egyesület elnöke, aki elmondta, a jövőben szeretnék még inkább kiterjeszteni a Vajdasági Tehetségsegítő Tanáccsal folytatott együttműködésüket, aminek eredményeképpen további hasonló jellegű műhelymunkákat is szándékoznak szervezni a falubeli gyermekek számára.
A műhelymunka megvalósítását a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.
