Felsőhegyen túl, a Babin-tanyával szembeni dombon, az úgynevezett templomdombon szombat óta régészek leletmentő ásatásokat folytatnak. A projektum hordozói a belgrádi Bölcsészettudományi Kar Régészeti Tanszéke és a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet, az ásatások fő finanszírozója a kulturális minisztérium, ugyanakkor Zenta község önkormányzata is támogatja.
A munkálatokra hétfőn Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere is ellátogatott, és éppen jókor érkezett, hiszen előtte bukkantak rá egy sírhelyre.
Perica Špehar, a belgrádi Régészeti Tanszék egyetemi docense a helyszínen elmondta, hogy a templomdomb a valamikori Kalocsai egyházmegyéhez tartozott, és lennie kellett itt egy templomnak, most azt keresik.
A templomdombi ásatás fontos lépés az Árpád-korból maradt épületeink feltárásában és a történések felkutatásában
– Egy ötven négyzetméteres területen kezdtünk el dolgozni, még további huszonöt négyzetméteren tervezzük, és annak a templomnak, valamint a körülötte található sírhelyeknek a maradványait keressük, amelyeket a geofizikai felmérések mutatnak. Szombaton kezdtünk dolgozni, és hétfőn már találtunk is egy sírhelymaradványt. Minden lelet itt fog maradni Zentán, és a múzeum gyűjteményét fogja gazdagítani. A geofizikai kutatások alapján meg kellene találnunk a templom falait vagy az alapját és körülötte a temetkezési helyet. Ez a sír, amit most találtunk, a feltételezésünk szerint a templom padlójában volt eltemetve. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt ez az első ásatás, és nem is tudjuk igazán, hogy mire számíthatunk, de a maradványok, amiket a földben találunk, arra utalnak, hogy biztosan volt itt építmény szilárd anyagból. A geofizikai feltárás szerint templomnak kellett itt lennie, melynek méretei kb. 25 méter kelet–nyugat irányba és 15 méter észak–dél irányba, valamint körülötte 60 méter átmérőjű árok vagy fal található, hogy melyik, még nem tudjuk, de biztos volt valami, ami a védelmét szolgálta. Arra számítunk, hogy sok sírt találunk majd, nem annyira bent a templomban, mint inkább körülötte. Ezek most a feltárás kezdeti lépései, többéves projektum lesz, az biztos. Reméljük, felfedezzük a templom maradványait, melyeket aztán konzerválhatunk, és idegenforgalmi látványossággá tehetünk.
Raško Ramadanski zentai régész is a helyszínen tevékenykedik. A szakember elmondta, hogy Zenta környékén több pusztatemplom is volt, ilyen helyek a Paphalom és Bátka is, és ilyen itt Felsőhegynél a Babin-tanyánál található templomdomb is.
– Magyarországon és Szerbiában is egyre több helyen alakítanak ki régészeti parkokat. Aracs nagyon nagy jelentőségű, de vannak kisebb helyek is, és esetleg akár itt Felsőhegynél is ki lehetne alakítani egy ilyen parkot, amelynél megállhatnának a kerékpáros turisták, előadásokat lehetne itt tartani, és még számos lehetőség kínálkozik. A történetnek a legelején tartunk, hiszen az ásatásokat szombaton kezdtük meg, de biztatóak az eddigi leletek. Árpád-kori sírra bukkantunk a 12., 13. századból, és reméljük, hogy találunk majd mozgatható leleteket is, akár gyűrűt, pénzérmét vagy bármi más apróságot – mondta Ramadanski, majd elmagyarázta, hogy a templomdomb valószínűleg a Kalocsa nevű régi Árpád-kori településhez tartozott. Hangsúlyozta, hogy a valamikori település feltárására volt már ásatás 2019-ben, amikor a Török Áramlat gázvezetéknek a kiépítését megelőzően zajlottak ásatások, viszont a templomot illetően ez az első régészeti feltárás.
Eddig egy Árpád-kori sírra bukkantak, a templomnak is ott kell lennie
Czegledi Rudolf arra mutatott rá, hogy a templomdombi ásatás fontos lépés az Árpád-korból maradt épületeink és a történések feltárásában, hiszen nagyon kevés tárgyi emlékünk maradt.
– Valószínűnek tartják az archeológusok, hogy a Kalocsa település része volt ez a templom, de még az ásatások kezdetén vagyunk, úgyhogy ez még mind csak feltételezés. Pár hét múlva, amikor az ásatások befejeződnek, akkor pontosabb adatokhoz jutunk. Annyi biztos, hogy ezen a helyen egy templom állt, ami egy település része volt, és az is biztosnak tűnik, hogy Árpád-kori. Nem mellékes, hogy ezekkel az értékekkel aztán mit tudunk kezdeni azonkívül, hogy a történelmünket pontosítjuk azt illetően, hogy Zenta körül milyen települések voltak, hol helyezkedtek el. Turisztikai szempontból is fontos ez az ásatás, hiszen idegenforgalmi kínálatunk bővítését is remélhetjük tőle.
