Mindenszentek napján az adai katolikus temetőben, a régi kápolnánál kegyeleti ünnepséget tartottak az I. világháború kitörésének századik évfordulója, valamint a háborúban hősi halált halt helybeli magyar honvédek tiszteletére emelt emléktábla újraszentelése alkalmából. A rendezvényt a Millecentenáriumi Emlékbizottság és a Vadvirág Hagyományápoló Kör szervezte, védnöke pedig Ada község önkormányzata, valamint az adai I. és II. helyi közösség volt.
A szervezők nevében Gruber Ferenc, az emlékbizottság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük az egykori honvédek hozzátartozóit, a szabadkai magyar főkonzulátus, valamint az adai önkormányzat és helyi közösségek képviselőit. Majd elmondta, hogy a kápolna oldalán lévő, hősi halát halt 207 adai honvéd emléktábláját 1924. november elsején szentelték fel.
– A kilencven évvel ezelőtt leleplezett emléktábla nagyon rossz állapotban volt már. Az a veszély fenyegette, hogy földre zuhan és darabokra törik. Példás összefogással sikerült megmenteni és felújítani ezt az ereklyét. Köszönet jár ezért az I. és II. helyi közösségnek, Ada község önkormányzatának, a Millecentenárium Emlékbizottságnak, Király Jánosnak és az Adafert vállalatnak – mondta köszöntőjében Gruber Ferenc.
Az első világháborúról, vagyis a nagy háborúról és az adai honvédek szerepvállalásáról Molnár Tibor történész, a zentai Történelmi Levéltár munkatársa beszélt az emlékműsoron:
– 1914 júliusának végén, a mozgósítás kihirdetésekor az adaiak is tették a kötelességüket, bevonultak hadi szolgálatra, legtöbben a szabadkai katonai alakulatokba. A császári és királyi 86. gyalogezredben, a magyar királyi 6. honvéd gyalogezredben, a császári és királyi 8. huszárezredben, valamint a magyar királyi 4. honvéd huszárezredben teljesítettek katonai szolgálatot. Az adai katonák megjárták a nagy háború valamennyi hadszínterét. Harcoltak Szerbiában, az oroszokkal Galíciában, a Kárpátokban és Bukovinában, valamint az olasz csapatok ellen az Isonzó mentén és a Piavěnál. Ha egyetlen szóval kellene jellemezni a magyar katonák részvételét az első világháborúban, akkor az a helytállás szó lenne. A magyar katonák a legnehezebb helyzetekben, a legsúlyosabb és legvéresebb harcokban is megállták helyüket, lehetett rájuk számítani. Ennek azonban nagy ára volt, amit emberéletekben mértek. Az Osztrák–Magyar Monarchia a háború során 9 millió katonát mozgósított. Ebből Magyarországról 3,8 millió katona vonult be a háborúba, közülük 661 000-en haltak meg. Hősi halottak ők, mert annak tekintünk minden olyan katonát, aki a háború során hazája szolgálatában veszti életét – mondta Molnár Tibor, aki hozzátette: – Adának abban az időben 12 500 lakosa volt. Nem tudjuk pontosan, hogy Adáról hányan vonultak a háborúba. Azt azonban tudjuk, hogy 411-en soha nem tértek vissza családjukhoz, mert életüket vesztették. Elkészült már a kézirat, amely neveik mellett tartalmazza a katonai szolgálatukra és a halálesetükre vonatkozó adatokat is. Adát óriási veszteség érte 411 polgárának elveszítésével. Az a tény pedig, hogy az elesettek zöme 20 és 40 év közötti férfi volt, a mai napig érezteti a társadalomra gyakorolt negatív hatását. Ada első hősi hallottja feltehetően Miklós Pál 86/3. zászlóaljbeli őrvezető volt, aki a szarajevói kórházban hunyt el a harctéren elszenvedett sebesülés következtében 1914. augusztus 22-én. A levéltárban őrzött adatokból tudjuk, hogy az utolsó adai katona, aki életét veszítette, valószínűleg Sörös Imre tüzér volt. Ő mindössze 21 évesen már a fegyverszünet aláírását követően egy budapesti kórházban hunyt el 1918. november 15-én – közölte a történész.
A kegyeleti rendezvény a felújított emléktábla koszorúzásával és újraszentelésével zárult. Kurin István adai plébános szentelte meg az emléktáblát, amelyet többek között megkoszorúzott a szabadkai magyar főkonzulátus képviseletében dr. Kovács Gábor, az adai önkormányzat részéről Bilicki Zoltán és Urbán Mónika, az I. helyi közösség nevében Gecse István és Gecse Attila, a II. helyi közösség részéről Varga Elfride és Horti György, a Millecentenáriumi Emlékbizottság képviseletében pedig Gruber Ferenc és Tóth László.
Az emlékműsort a Vadvirág HK asszonykórusának és szavalóinak, Szügyi Leventének, Tóth Teodórának és Tóth Ádámnak, valamint Pintér Olivér zenetanárnak és a Kócos zenekar által kísért Molnár Csikós Gábor énekesnek az alkalmi zenés-irodalmi összeállítása tette ünnepélyesebbé.
