Az elmúlt időszak hideg és fagyos időjárása egyáltalán nem szokatlan az évnek ebben a szakában – magyarázta Csúzdi István adai termelő. Elmondta, hogy a hideg idő miatt a termelők kivárnak a tavaszi vetéssel, amihez a legtöbb helyen már előkészítették a talajt az adai határban. Kiemelte, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok rendszeresen jelentkeznek vidékünkön. Példaként 1935. május 25-ét említette, amikor elfagyott a búza, a kukorica és minden kultúrnövény. Majd ugyanez megismétlődött 1952-ben, és ezt még tetézte, hogy utána száraz nyár következett.
– Ma csodálkozunk azon, hogy áprilisban vannak fagyok. Miért ne lennének? Sőt, május derekán jelentkeznek a fagyosszentek, amelyekről az ősi kalendáriumok is írnak. Közülük az utolsó fagyosszent május 25-én van Orbán napján. Ezek az időjárási jelenségek előfordulhatnak, ezen nem kell túlságosan elcsodálkozni. Az elmúlt 10-20 évben szerencsére nem volt ilyen szélsőséges az időjárás, de jelentkeznek ilyen periódusok, és ezekkel meg kell békélni, illetve számolni kell – magyarázta Csúzdi István. – Az adai határban a tavaszi vetésekhez a kukorica és a napraforgó számára a talaj-előkészítés a vége felé jár, sok helyen már elő van készítve. Nem hiszem azonban, hogy a napokban bárki bátorkodott volna a kukoricát vagy a napraforgót elvetni. Bár sokan fontolgatták, hogy elkezdik, de a hideg idő ezt a folyamatot pár napra csak leállította. Az előrejelzések szerint a hétvégére újabb felmelegedés várható, de hosszú távon ismét lehűlés következik. Figyelembe kell venni, hogy a tél nem volt nagyon kemény. A régi földművesek mondták, hogy kiment a föld fagya. Kiment, mert jóformán nem is volt, ezért az alsóbb rétegek nem hűltek ki annyira, hogy fel kellene melegedniük. Viszont a talaj felső rétegének legalább 10 Celsius-fokosnak kell lennie, hogy lehetővé váljon a tavaszi vetések megkezdése. Amennyiben ez a hőmérséklet nincs meg a talajban, a mag elfekszik, és lassan csirázik, ennek következtében a talajlakó kártevők károsíthatják az elfekvő magot, ezért ritkább lesz a vetemény és kisebb lesz a hozam. Ha túl sokat várunk, és nagyon kiszárad a talaj felső rétege, akkor viszont a szárazság következtében lesz vontatott a kelés, ami szintén terméskieséshez vezet. Nagyon el kellene találni az optimális időszakot a tavaszi vetésre. A szakirodalom április 20-a és május 5-e közötti időszakra teszi a vetés optimális idejét, de ennek a betartását az időjárás is nagyban befolyásolja. Az elmúlt években a korábban, április 10. és 15. körül elvetett kukoricák azt bizonyították, hogy korábban leadták nedvességet, és talán nagyobb hozamokat is adtak. Hangsúlyozom, hogy az időjárás függvénye minden, ezért szoktam mondogatni, hogy mi adjuk 20 százalékát, 80 százalékát pedig föntről kapjuk – magyarázta a gazdálkodó.
Az adai határban a februári felmelegedés hatására megjelentek a kártevők a repcében. Csúzdi István elmondta, hogy emiatt sok parcellát le kellett permetezni. Várhatónak nevezte, hogy hamarosan megmutatkozik, és aktívan károsítja a repcét a repcefénybogár is, ami ellen nagy mértékben alkalmazni kell a permetezést. Bár az adai határban kevesen vetnek cukorrépát, de a gazdálkodó szerint a hideg idő rányomja a bélyegét a kelésre, ami nem biztos, hogy tökéletes lesz. Viszont kiemelte, hogy jó állapotban vannak és szépek a kalászosok.
– Az áttelelésnél nem volt különösebb fagykár, de itt-ott, különösen az árpában jelentkeztek már a sárgulások, vagyis a betegség jelei megmutatkoztak. A hőmérséklet csökkenésével azonban úgy tűnik, hogy visszahúzódnak a gombabetegségek. Ez persze nem azt jelenti, hogy az elkövetkezőkben, ha csapadékosabbra és melegebbre fordulna az idő, akkor ezek a gombabetegségek nem jelennek meg a kalászosok körében. A búza gyomirtózásánál nagyon oda kell figyelni, hogy a nappali hőmérséklet legalább 10 Celsius-fok fölött legyen, mert különben a lelassult vegetáció miatt a gyomirtónak jóval kisebb lesz a hatása a gyomokra. Érdemes megnézni a búzaparcellákat, és ha a gyomok nagymértékben jelentkeznek, akkor ajánlatos a gyomirtást elvégezni – nyilatkozta Csúzdi István, aki szerint a talaj alsó rétegében egyelőre van elég nedvesség, és amennyiben a tavasz száraz lesz, de május és augusztus között hullik legalább 250–300 milliméternyi csapadék, akkor nem lesz gond. Viszont ha ez elmarad, akkor a télen lehullott csapadék kevés lesz.
