Vidékünkön szokatlannak számít júniusban a 30 és 40 Celsius-fok közötti hőmérséklet. Ez természetesen rossz hatással van a kultúrnövényekre az adai határban is. Csúzdi István adai gazda elmondta, ha hosszú ideig eltart a kánikula, abból komoly gondok adódhatnak a mezőgazdaságban a kapásnövényekre nézve. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy jól termett az őszi árpa és az olajrepce, és mivel Péter-Pál napja után vagyunk, így bármelyik nap megkezdődhet a kenyérgabona betakarítása az adai határban is.
– Június 29-én, Péter-Pál napján szokták mondani a régi földművesek, hogy megszakadt a búza gyökere és ettől a naptól bármelyik pillanatban megkezdődhet a búza aratása. Az adai határban már aratják az árpát és az olajrepcét, amelynek a betakarítása már a vége felé jár – magyarázta Csúzdi István.
– Az árpa hozama elfogadhatóan jó. Vannak bizonyos parcellák, ahol betegségek jelentek meg, de azoktól eltekintve a holdankénti hozam átlagosan 35 mázsa körül mozog. Vannak nagyobb hozamok is, de holdanként a 35 mázsás hozamok jellemzik az árpát. Az olajrepcénél az átlagos hozam holdanként 17–20 mázsa. A repcénél érdekes dolog történt, mivel a hozamra nagy hatással volt a vetés ideje. Azok a termelők, akik korán elvetetették, ott a repce kikelt, és viszonylag gyorsan növekedésnek indult. A szár- és levélfejlődés bizonyos mennyiségű tápanyagot kivett a talajból, majd a hidegben ez lefagyott. Bár utána a repce újra kihajtott, és minden rendben volt vele, de valamiért érdekes módon kisebbek lettek a hozamok. Pontosan el kellene találni úgy a vetését, hogy kikeljen a repce, és ne nőjön túl nagyra ősszel, illetve megtartsa a tápanyagot tavaszra, mert akkor vannak a nagyobb hozamok. Azok a termelők, aki később vetették el, náluk a gyomosodás okozott gondot. Azok, akik a két időszak között tették a földbe a magot, nekik talán sikerült átlag feletti hozamot elérniük, minőségben is jót termelni, és tiszta maradt a parcellájuk is. A határban volt olyan parcella, ahol a repce után ismét repcét vetettek. Ezt a növény számára optimális időben tették meg, amit nem tudunk pontosan meghatározni, hogy mikor van, de ott is elég jó lett a hozam. A búza betakarítása is lassan elkezdődik, hogy a hozamok milyenek lesznek, azt még nem tudjuk, de majd meglátjuk. Egyelőre elég jót mutat a búza. A tavasz elég csapadékos volt, nem volt túl meleg, az utóbbi napokban viszont a 30 Celsius-fok feletti hőmérséklet már előidézheti azt, hogy elszökik a hektoliter, ahogyan azt mondani szokták. A hőség lehet, hogy kihatással lesz rá, de ezt még nem tudjuk megmondani – magyarázta Csúzdi István adai gazda.
A gazdálkodó leginkább attól tart, hogy a hosszan tartó hőség nagyon megviseli a kapásnövényeket, köztük a kukoricát, a napraforgót és a szóját. Meglátása szerint ismét szükség lenne egy újabb kiadós csapadékra, mert már sodródik a kukorica levele, és a napraforgó levele is kezd lekókadni.
– Az elmúlt napokban volt egy kis csapadék. Ada község területén 10 és 20 milliméter közti mennyiségről beszélhetünk, de a határ különböző területein különböző mennyiségű eső hullott. Tekintettel arra, hogy téli csapadék nem volt, csak a tavaszi esőzések, majd azt követte a száraz szeles idő, ezért nagyon sok nedvességet veszített a talaj. Viszont még mindig van valamennyi nedvesség benne. A kapásnövények úgy-ahogy, de még tartják magukat, viszont nagyon elkelne már újabb 30–40 milliméter csapadék, mert a kukorica levele délutánonként kezd sodródni, a napraforgó levele is kezd lekókadni. Szépek a napraforgók, de ha így marad, akkor nem tudjuk, hogy mi lesz vele. A szójánál is gond lehet azokon a parcellákon, amelyeket nem a Tisza mentén vetették, hanem a határban, az első és a második teraszon, mert félő, hogy virágzáskor kevesebb hüvely jön létre a növényeken. A szója ugyanis meghatározott mikroklímát igényel magasabb páratartalommal. Ez egyelőre még mind a jövő zenéje, mivel június végén járunk, július és augusztus még előttünk van. Lehetséges, hogy csapadékosabb idők jönnek, ezért még nem lehet megjósolni, hogy a jelenlegi száraz meleg mit fog eredményezni – mondta gazdálkodó.