Varga Eszter
Varga (született Ágoston) Eszter és férje, Varga Dénes Rábén látta meg a napvilágot, a nyugdíjas házaspár jelenleg Szabadkán él, de rendszeresen hazalátogatnak szülőfalujukba. Havonta visszajárnak Rábéra, hogy felkeressék és ápolják szüleik sírját a kis falu felújított temetőjében. A július 12-én megrendezésre kerülő III. Majdányiak-rábéiak találkozójára is hazatérnek, mint sokan mások, akiket a sors szele e két szomszédos kis észak-bánáti faluból sodort messzebb. Ilyenkor nem számít a távolság – vallják –, jóleső érzés újra találkozni a földiekkel, falubeli rokonokkal, ismerősökkel, fiatalkori barátokkal.
– Szüleim földművesek voltak, de a közösségi életből is kivették a részüket, pláne, hogy apám a falu zenekarának a prímása volt. Nagyon szerettem a szüleimet, odaadóan neveltek, szép emlékeim vannak a falusi gyermekkori éveimről, a családomról. A munka mellett apám eljárt zenélni, több mint harminc évig hegedült a rábéi zenekarral. Nem volt külön neve a zenekarnak, mindenki csak a Rábéi Zenészek néven emlegette őket. Sokfelé hívták őket muzsikálni Bánátban, de Bácskába is eljártak lakodalmakba, bálokon és egyéb rendezvényeken, mulatságokon húzták a talpalávalót. A zenekar hattagú volt, apám volt a prímás, én különösen a szaxofon hangját szerettem, a bandához tartozott még egy hegedűs, a kontrás, a bőgős és egy egyházaskéri harmonikás.
Én és a férjem is itt, a faluban jártunk alsó tagozatba, akkor még működött a négyosztályos iskola. Nyolcosztályos iskola a közeli Oroszlámoson volt, az ötödik osztálytól már oda jártunk. Fiatal lány koromban alig vártam már, hogy mikor engednek engem is el a hétvégi bálokba. Hét közben arra készültünk, hogy majd a hét végén jót énekelünk és táncolunk a bálban. Nem volt akkoriban még tévé, vagy csak kevés házban, inkább összejártak az emberek egymáshoz, különösen a téli estéken. A bálok összehozták az embereket, a fiatalok legfőbb ismerkedési lehetősége volt a bál. Én is itt „szereztem be” a férjem alig 19 évesen.
Édesapámat, a prímást Ágoston Istvánnak hívták, ugyanúgy, mint az ő apját, a nagyapámat, de volt a faluban másik Ágoston István is, így már hárman viselték ugyanazt a nevet, ezért idővel apámat már csak Muzsikás Pista néven emlegették a falubeliek, így különböztetve meg a többi Ágoston Istvántól – emlékezett vissza a régi idők rábéi életére Eszter asszony.
