Régi karácsonyok emléke címmel szervezett kiállítást a Kishegyesi Értéktár Egyesület. Az izgalmas időutazásra invitáló tárlat keretében bemutatták a karácsonyi szokások változását, mintegy 90-100 évre visszamenőleg.
Ilyenek voltak az ajándékok az ’50-es, ’60-as években
Az iskola galériájában dr. Szőke Anna néprajzkutató, az egyesület elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a munkában nagy segítségre voltak az egyesület aktív tagjai: Tumbász L. Kornélia, Mészáros Márta, Talpai Zsana és Szabó Henrietta, akik a megnyitó alkalmával a karácsonyi ünnepkör és a helyi népszokások egy-egy szegmenséről is szóltak.
Régmúlt idők karácsonyi ajándékai
A megnyitót Csőke András zongorajátéka és Tóth András hegedűjátéka tette még ünnepélyesebbé, akik karácsonyi ihletésű dalokat játszottak.
Fából készültek egykor a gyermekjátékok
Dr. Szőke Anna elmondta, hogy a kiállítás keretében meg szerették volna mutatni – nem csak a fiataloknak, de mindenkinek -, hogy milyen volt régen a karácsony. Valójában valamikor régen nem is fenyőfát, hanem egyfajta krisztustövist, az úgynevezett ragácsafa ágait díszítették fel. Ez alkalommal, egy ilyent ki is állítottak.
Mézeskalácsokkal és fehérbe „öltözött” angyalkákkal díszítették egykor a karácsonyfá
A faluban később a szerény ajándékokat fenyőfára aggatták, a nagyobb tárgyak ajándékozása, majd azok becsomagolása pedig már csak az újabb korra jellemző. A néprajzkutató elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben a divat azt diktálta, hogy a fenyőfát különböző színekben díszítik fel.
Pedig az eredeti hagyomány szerint nem tündököltek különböző színekben, hanem csupán fehér díszekkel és mézeskaláccsal ékesítették. Azt is hozzátette, hogy csuhéból készült díszt nem illett a karácsonyfára feltenni, mert az nem volt méltó az ünnephez.
A Vajdaságban egyedülállónak tekinthető kiállítás megnyitóján az egyesület elnöke külön mondott köszönetet azoknak, akik segítettek a tárlat létrehozásában. Lénárd Endre kőművesmester bebetonozta a töviskoszorút, Fehér Sándor bádogos a korabeli mézeskalácsformákat készítette el.
Hagyományos karácsonyi teríték
Sipos Levente a koronatüskének a nem kis bonyodalommal járó beszerzését és szállítását köszönhetik. Kemencei Irénke buktát, kalácsot csinált, Szabó Menyhért a különböző korszakok jellemzői alapján feldíszített fenyőkhöz a talpakat készítette, Kátai Enikő pedig a mézeskalácsokat.
Mézeskalácsokkal és fehérbe „öltözött” angyalkákkal díszítették egykor a karácsonyfát
Mintegy száz évvel ezelőtt nem fenyőfát, hanem krisztustövist volt szokás feldíszíteni
