Tegnap délelőtt Kishegyesen a Kátai Vendégház udvarán, a járványügyi előírások betartása mellett tartották meg Szőke Anna: A magyar népi táplálkozás tárgyai képekben című könyvének bemutatóját. A kiadvány valójában egy kishegyesi gyűjtési anyag fotóiból, és a hozzájuk fűződő leírásból áll. Dr. Szőke Anna néprajzkutató, a kötet szerzője lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a tanulmány megírásához a 2013-ban általa összeállított kiállítás, és annak dokumentálása adta az ötletet. A kiállítás anyagát az 1950-es évekig, illetve egyes családokban egészen a ’70-es évekig is használt háztartási használati eszközök képezték. A tárgyakban megmutatkozik múltunk hagyatéka, a valamikori paraszti háztartásokban több évtizedekig használt és kedvelt edények, amelyek mára már kiszorultak a modern konyhákból. Ezeket a tárgyakat elsősorban a konyhai munkához, az étel elkészítéséhez, illetve tárolására használták és nem reprezentációs céllal készültek. Ezért ritka közöttük a gazdagon díszített eszköz, de azért fellelhetőek a szerény díszítőmotívumok is. Ez is arra utal, hogy Kishegyes sohasem tartozott a gazdag települések közé. A háztartási eszközök itt a mindennapi élethez tartoztak, díszítő funkciójuk pedig szerény volt.
Szőke Anna elmondta, hogy ez a könyv valójában egy fényképalbum. Illetve azért több annál, hiszen egy gyűjtemény képes bemutatója, de ugyanakkor a képekhez rövid magyarázat, leírás is tartozik. 2013-ban több mint száz felvétel készült az ezekből a tárgyakból megrendezett kiállításon, melyre a szegedi, illetve a debreceni egyetem hallgatói is eljöttek és megtekintették. Dr. Silling István professzortól kért és kapott is segítséget a kiadvány megszerkesztéséhez, aki ajánlotta, hogy ezeket a tárgyakat valamilyen szempontból csoportosítsa. Így szerepelnek benne külön fejezetben a cserépedények, fából, fémből, bádogból készült eszközök stb.
A legtöbb talán a cserépedény, de azok nem itt készültek. Dr. Szőke Anna elmondta, hogy a fazekasságnak nincs múltja Kishegyesen. A cserépedényeket és hasonló tárgyakat általában a Tisza mentén, illetve Magyarországon Baja környékén, valamint Szentesen és Hódmezővásárhelyen, illetve ezek környékén készítették az ottani fazekasok, tőlük szerezték be vásárokon, piacokon a kishegyesiek. A szebb napokat is megélt Krivaja folyónak köszönhetően viszont a gyékény feldolgozásának volt hagyománya a faluban. Gyékényből készítettek eszközöket.
Korabeli kávépörkölő, illetve kávédaráló is látható a kiadványban. A kávéivás szokásának kezdete a faluban még valamikor a második világháború előtti időszakra tehető. A könyv utolsó fejezetében polgári étkészleteket mutatnak be, ami nem kapcsolódik ugyan közvetlenül a népi táplálkozási szokások eszközeihez, de mivel a kiállításon bemutattak ilyeneket is, így a könyvben is helyet kaptak egy külön fejezetben.
A kiadványban a képeken látható tárgyak szokásokat is fölidéznek. A fiatalabbak közül sokan már nem is ismerik azt a tejeskannát, amit egykor kandli néven ismertek a faluban, de butella, szilke, köcsögök és kanták, csuprok, zsírtároló, kuglófsütő, falvédők, vajköpülők, rézből és más fémből és fából készült mozsarak, sziták, rosták, vajformázó, szappanöntésre használatos forma, krumplinyomó, daráló, mérleg, gyékényből készült szakajtó, tojástartó is szerepel a képeken.
Az album megjelenését a Brunszvik Teréz Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete tette lehetővé, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával. A kiadvány a szabadkai Grafoprodukt nyomdában készült. A benne szereplő fotókat Kátai Annamária, Burján Anikó és Szőke Anna készítették, lektorálta Vörös Julianna.
