Kívülállóként sokan és gyakran könnyű pénzkereseti lehetőségnek gondolják a méhtartást. A valóságban azonban nagyon sok olyan változó tényező befolyásolja ezt a gazdálkodói tevékenységet, amely bizonytalanná teheti a gazdaságosságot általában.
Valamikor nagyon sokan foglalkoztak ezzel a hasznos tevékenységgel ezen a tájon. A 20. század végére, a 21. század elejére drasztikusan csökkent a méhészek száma. Örvendetesen, hogy most újra, fiatalok is foglalkoznak ezzel a hasznos tevékenységgel. A kishegyesi Baranyi Szilárd több évtizede méhészkedik. Jelenleg is mintegy 120 kaptárnyi méhe van. Elmondása szerint az idei év nem is kezdődött olyan nagyon rosszul, mivel a hasznos kis rovarok viszonylag jól átteleltek. A méhészek aztán tavasszal a repcemézet, majd az akácmézet is kipergethették. A hárs után most már a napraforgó is virágzik.
Baranyi Szilárd azt is elmondta, hogy az utóbbi időben sokat változott ez a tevékenység. A korábbiaktól eltérően például nagyon sok pénzt kell gyógyszerekre költeni. Gyógyszerek nélkül nem lehet sikeresen méhészkedni, mert nemcsak az atkák ellen kell védekezni, de sok betegség is megtámadja a méheket. Az időnként megjelenő hasmenés ellen is csak gyógyszeresen lehet védekezni, valamint az utóbbi években felütötte fejét egyfajta vírus is a méhek között. A méhészek a megjelenésekor azt tapasztalják, hogy a méhek egyszerűen elhagyják a kaptárakat. Nem pusztulnak el, legalábbis a kaptár közelében tömeges pusztulás nem észlelhető. Nem tudni, hogy hova tűnnek ilyenkor ezek a kis rovarok. Azt is elmondta, hogy kaptáronként körülbelül 1500 dinárt kell egy méhésznek a gyógyszeres kezelésre költeni. Tapasztalatai szerint nagyon sokat kell foglalkozni a szorgalmas kis rovarokkal, ha valaki meg szeretne élni a méhészkedésből. Ha egy család kizárólag ebből él, ahhoz legkevesebb 250-300 kaptár kell. Átlagosan ugyanis kaptáronként nem számíthatunk 30 kg-nál több mézre évente. Akik szerencsések, és ha jó az év, és azok, akik folyamatosan költöztetik a méheket, elérhetik akár a 70 kilogrammot is, de az átlag nem haladja meg a 30 kilogrammot. Összességében jó, ha mintegy 30 eurónyi a jövedelem kaptáronként. Ilyen esetben már azt lehet mondani, hogy a méhész jól zárta az évet.
A tapasztalt méhész azt is elmondta, hogy a kishegyesi községben mintegy 40 méhész tevékenykedik, összesen mintegy 1500 kaptárról gondoskodnak. Elsősorban a kishegyesiek és a bácsfeketehegyiek méhészkednek, Bácsfeketehegyen valamivel többen foglalkoznak vele. A méhészek átlagéletkora kishegyesen 30 és 55 év között alakul, a legtöbb méhész ebbe a kategóriába tartozik. Örvendetes, hogy jó néhány fiatal is már évek óta sikeresen foglalkozik ezzel a hasznos tevékenységgel.
Ami a méz árát és a nagybani felvásárlási árat illeti, általában 800-900 dinár lenne a reális ára 1 kg hamisítatlan valódi méznek, de ritkán lehet ezt az árat elérni. A nagybani felvásárlók pedig 2,5-3,5 euró közötti összeget fizetnek a mézért. Az akác a legértékesebb mézfajta, következik a hárs- és a napraforgóméz, de ízlés dolga, hogy ki milyen fajta mézet szeret a legjobban. A jövőre nézve mindenki számára nagyon hasznos lenne, ha egyre többen foglalkoznának ismét ezzel a hasznos tevékenységgel. A globális gazdaságban pedig a járványügyi helyzet azt eredményezi, hogy talán a jövőben kevésbé fog a hazai piacon az olcsó és minőségtelen kínai méz konkurenciát jelenteni a hazai termelőknek.
