„…s megélni néki is csak a mellékes segít.” (Radnóti Miklós: Mint észrevétlenül)
Az ilonafalvi birkanyíró verseny alkalmával beszélgettünk a magyarkanizsai Zabos Károly mechanikussal, aki egy kamionszerelő műhelyben dolgozik, teherautók javításával foglalkoznak, de van egy saját 3,5 tonnás teherautója, amelyet a hat éve, 61 évesen hirtelen elhunyt édesapjától örökölt.
Zabos Károly (Fotó: Gergely József)
– A napi nyolcórás munkaidő leteltével és hétvégeken ezzel a járművel vállalok fuvarozást a környéken. A vásártérnél lakok a családommal, két iskolás gyerekem van. A háznál 180 fából álló gyümölcsöst művelek, van kajszibarack, alma, szilva, cseresznye és meggy is, a sokféle gyümölcsfajta azért jó, mert ha az egyik évben nem terem valamelyik, akkor a többi pótolni tudja valamennyire a kiesést. Az idén is voltak fagyok áprilisban, de szerencsére a barack sem sínylette meg. Az ágak tele vannak zöld barackkal, ha nem jön közbe semmi, idén jó kajszitermés várható. Csak barackból számítok 80-90 liter pálinkára.
A pálinkafőzés is apám hagyatéka, ha lehet így mondani. Évente mintegy ezer liter minőségi házi pálinkát főzünk, ami nagy segítség a vékony családi kassza számára. Mert ha azt számolom, hogy ha egy négytagú család két fizetésből, kétszer 30 ezer dinárból akar megélni, akkor ott már gondok lehetnek. Vagy ruházkodásra, vagy egyéb kiadásokra már nem futja a kereset. Ha leszámítjuk az étkezési költségeket, akkor már az egyik fizetés biztosan elment, és nem is dőzsöltünk, a napi háromszori étkezés fejeként száz dinárjával négyünkre az már több mint harmincezer dinár. A havai fizetésemet megesszük, és akkor még nem csináltunk semmit.
A nagyobbik gyerek gimnáziumba jár Szabadkán, ott lakik a kollégiumban. Havonta húszezer dinárban benne van a gimnazista. A kisebb őszre lesz végzős, nyolcadikos az elemiben, ő is továbbtanul. Az iskola és a ruházkodás is elég sok pénzt visz el havonta, nem beszélve az egyéb kiadásokról, az utazási és kommunális kiadásokról. Ezért aztán, hogy el tudjam tartani a családomat, három- vagy négyféle dologgal is foglalkozom. A munkahelyemen, a munkaidő után még pluszmunkát is vállalok. Amikor a műhelyből már mindenki hazamegy, én még ott maradok, megmosok 3-4 kamiont, és már van is egy napszám vagy néha még több is. Ez a pluszbevétel is jól jön a családi kasszába. Időnként akad egy kis fuvar is a megörökölt kamionnal, azután meg ott a gyümölcsös, ami tavasztól őszig elég sok elfoglaltságot, időt vesz igénybe, de valamiből pénzt kell csinálni. Mindenki igyekszik magát valahogyan feltalálni ebben a Szerbiában, ha másként nem megy, több fronton is helyt kell állni. Annyi biztos, hogy én sosem unatkozom, mindig van tennivaló bőven.
