167 évvel ezelőtt ezen a napon esett az eső, éppúgy, ahogyan vasárnap délután is esernyők alatt emlékeztek meg a magyar forradalomról és szabadságharcról a magyarkanizsai nagytemetőben. A koszorúzást megelőzően az egybegyűltek az országos gyászra való tekintettel egyperces néma csönddel emlékeztek meg a helikopterbalesetben elhunyt áldozatokról. Ezt követően Huzsvár Ervin polgármester-helyettes mondott ünnepi beszédet, melyben a történelmi események ismertetése mellett az ünnep jelenre vonatkozó üzeneteként a felelősségteljes magatartást határozta meg.
– 1848. március 15-e a magyar társadalom egyik legpozitívabb eseménye. Ma is példaként állíthatnánk ezt a magatartást, hiszen szomorú hétköznapi tapasztalat, hogy a közös akarat hiánya számos esetben a fejlődés kerékkötője. Ha szétnézünk jelenünkben az összefogás és a közös felelősségvállalás helyett az önös érdek előretörését láthatjuk. Kis közösségünkben az élet megannyi területén tetten érhető a felelőtlen magatartás. Nem védjük kellőképpen környezetünket, nem óvjuk kultúránkat, hagyományainkat. Eluralkodott az érdektelenség. Félő, ha ezt így folytatjuk, elveszítjük identitásunkat. Pedig őseink nem ezt akarták. Hát küzdjünk mi is azért, ami a miénk, küzdjünk azért, amiért 1848-ban küzdöttek. Községünk jövőjéért mi mindnyájan felelősek vagyunk, közösen kell hát küzdeni kultúránk és hagyományaink megőrzéséért. 1848. március 15-e arra tanít bennünket, hogy nem szabad feladni. Akkor sem, ha számos ellenséggel nézünk szembe, akkor sem, ha fogy a magyar, akkor sem, ha nehéz megmaradni. Mindannyiuknak békés megemlékezést kívánok a mai napra – hangzott el az alpolgármester ünnepi beszédében. Az emlékezést szavalatokkal és a Cifraszűr vegyes kórus dalkíséretével tették ünnepélyesebbé, majd számos intézmény és egyesület képviselői járultak az emléktáblához, hogy elhelyezzék az emlékezés virágait. Az ünnepségen a helyi pártok és vezetők mellett jelen volt Plank Zoltán magyarországi konzul és az MNT küldöttsége is.
A koszorúzás után 16 órától az ünnep alkalmából kiállítás nyílt a Dobó Tihamér Képtárban, ahol ifjú hazai és külföldi alkotók munkáit mutatták be. Bagi Anita (Magyarkanizsa, Szerbia), Németh Attila Levente (Szováta, Románia), Sárkány Balázs (Horgos, Szerbia) és Vámos János (Szőgyén, Szlovákia) műveit ismerhette meg a közönség. A fiatal alkotókban közös, hogy mind a Tatai Tehetséggondozó Művészeti Tábor növendékei voltak az elmúlt években. A tárlat megnyitása után pedig a Művészetek Házában kezdődött ünnepi műsor a magyarkanizsai Gondolat-Jel Társulat összeállításában.
