Környezetünk kommunális és egyéb közösségi gondjaival foglalkozunk. Ezekben a hetekben igyekszünk feltérképezni a magyarkanizsai községben uralkodó helyzetet. Múlt hétfőn az utak, utcák, dűlőutak állapotát térképeztük fel, most a szennyvízelvezető- és a vízvezeték-hálózat kerül sorra.
A magyarkanizsai község tizenhárom települése közül csak kettőn, Magyarkanizsán és Horgoson épült és épül folyamatosan a szennyvízelvezető-hálózat, valamint szennyvíztisztító.
A községben két település kivételével mindenütt a horgosi székhelyű Tisza Menti Vízművek a szolgáltató, csak Adorjánon és Martonoson végzi maga a helyi közösség a szolgáltatást.
Az ivóvízellátás terén az elmúlt évek egyik legeredményesebb beruházásának tekinthető, hogy 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben sikerült lecserélni az összes (elavult) horganyzott vízvezeték-csövet a Nemzeti és a Tartományi Nagyberuházási Alapoknak köszönhetően. És előirányozták Martonoson az azbesztcsövek cseréjét. Az előző munkákat elvégezték, és ezek ki lettek fizetve – de a megpályázott és megnyert pénzeszközök itt körülbelül ki is merültek.
Hiába van vízelvezető árok, ha nincs karbantartva
Mintegy két éve fut a martonosi vízvezetékcső szanálása, valamint a kispiaci és kishomoki ivóvízhálózat összekötése. A beruházásra pályáztak a Tartományi Nagyberuházási Alapnál, meg is nyerték a támogatást, a pénzre azonban még várni kell.
Legfontosabb cél az ivóvíz arzén-, vas- és mangánmentesítése. Ezen a vidéken ugyanis a megengedettnél nagyobb mennyiségű arzén jelent meg az ivóvízben. Az arzénnak ugyan rákkeltő hatása van, de a szakemberek szerint nem ekkora koncentrációban. Van, ahol a megengedettnek a tizenöt- vagy hússzorosa az arzéntartalom. Ettől függetlenül az a cél, hogy az európai uniós és a hazai előírásoknak megfelelően csökkentsék a mértékét.
Ugyanakkor tervezik Magyarkanizsán és Horgoson egy-egy, tározóval ellátott, mini vízgyár építését. Kispiacon és Martonoson is előirányozták egy-egy konténeres rendszerű ivóíztározó építését. Az építési engedély már megvan rá, és ha sikerül pályázati úton pénzt szerezni, bármikor indulhat a munka.
Szennyvízelvezetés természetszerűen csak ott van, ahol tisztítómű, és fordítva: tehát kizárólag Magyarkanizsán és Horgoson. A vízművek és a magyarkanizsai helyi közösség közötti hosszú távú szerződés értelmében folyik az V. kerület hálózatának építése, a munkálatokat a helyi közösség apródonként fizeti. A városban olyan intenzíven folyik a szennyvízelvezető csatornahálózat építése, hogy ha a Tartományi Nagyberuházási Alap is úgy akarja, akkor Magyarkanizsa hamarosan teljes lefedettségben lesz, legkésőbb 2011-ig. Ehhez már csak a leszerződött pénzeszközök hiányoznak.
Horgoson mintegy 60 százalékos a lefedettség, s bár a helyi közösség még tartozik a régi beruházásokra, tovább kell építeni a hálózatot. Mivel a helyi közösségnek nincs erre pénze, itt is pályázati támogatásban lehet bizakodni.
A hálózat építése azonban mindkét településen újabb gondot vet fel: a szennyvíztisztítás problémáját. Magyarkanizsán máris kisebb kapacitású a tisztító, mint kellene, ezért készülnek a tervek, és amennyiben nyárig elkészülnek, lehet startolni velük a pályázatokon. Horgoson is készül a tisztító második szakaszának építésére a terv, itt a határon átnyúló támogatásokban reménykedve tanulmányterv készült regionális szennyvízelvezető és -tisztító rendszer építésére.
A felszíni vizeket a leendő ipari park helyéről is el kell vinni
Természetesen a többi település sem maradhat szennyvízelvezetés nélkül. Ahogyan majd a csatorna épül, kell egy szennyvíztelep Martonosra. A többi faluból Adorján vagy Oromhegyes felé kellene elvezetni a szennyvizeket, esetleg Kispiac is becsatlakozhat, és legmélyebb ponton gyűjtenék össze őket. Minderre legkésőbb 2011-re szeretnék kidolgozni a terveket. A cél, hogy minél kevesebb telep legyen, mert úgy könnyebb lesz a karbantartás. Valamiféle vízelvezetési lehetőség minden faluban adott, az egyetlen település, ahol egyetlen csatorna sincs, Tóthfalu.
A csapadékvíz elvezetése áttekinthetetlenebb, hiszen sehova se tartozik a maga egységében. Az út menti árkok például attól függően sorakoznak be ide, vagy oda, hogy településen belül, illetőleg azon kívül, regionális, avagy helyi út mellett húzódnak.
Épül a szennyvízelvezető csatorna
A településen belül minden árok a helyi közösséghez tartozik, mondják az utászok, tehát szerintük az összes csapadékvíz a település gondja-baja. S valóban nagy baja tud lenni egy-egy felhőszakadás, belvízveszély idején.
Településen kívül a DTD vízügyi vállalat és a Vajdaság Vizei Közvállalat a karbantartó. Ha azonban a településen belül nem működik a rendszer, akkor nincs mit kivezetni, és elvezetni. Márpedig ahol létezik is valamiféle csapadékvíz-elvezető kanális, ahol a nagy belvízáradások idején ki is lettek takarítva az árkok, azok sincsenek karbantartva. Sok helyütt az emberek betömték a vízelvezető árkokat, belenyírták a füvet, megtömték épülettörmelékkel.
Amikor leszakad az ég, vagy a Tisza áradása miatt aggasztóan megnövekszik a talajvíz szintje, akkor kitör a pánik. De a karbantartás senkinek sem szívügye.
Bővíteni kell a szennyvíztisztítókat
Megoldás csak akkor lehet erre a problémára, ha szigorúan érvényt szereznek annak a községi határozatnak, amely kötelezővé teszi a csapadékvíz-elvezető árkok folyamatos tisztítását.
A vízművek és a településrendezési közvállalat szakemberei szerint az elsődleges feladat lenne elkészíteni a község területén a csapadékvíz-elvezetés állapottervét és tervezett állapottervét. Először nyilvánvalóan a jelenlegi állapotokat kellene átfogóan áttekinteni, mind a 13 településen, és megjelölni az úgynevezett kritikus pontokat. A baj az, hogy a programban a pénzforrások rovatban az áll: „nincs eszköz biztosítva”.
