Magyarkanizsa önkormányzata az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára szervezett ünnepi programot három helyszínen tartotta. Csütörtök délután hagyományosan a magyarkanizsai Nagytemetőben kezdődött a megemlékezés, ahol a Cifraszűr vegyeskórus előadásában felcsendült a Szózat, ünnepi beszédet pedig Kávai Szabolcs helytörténész, történelemtanár mondott.
Úgy fogalmazott, hogy mi vagyunk a folytonosság, az összekötő kapocs az 1848-as honvédek, a hazafias márciusi ifjak, a nagy példaképek, valamint a még meg sem született magyarok között.
– Vigyáznunk kell elődeink áldozatának, küzdelmének későbbi gyümölcsére, a szabadságra, a függetlenségre és a nemzeti önbecsülésünkre. Ezeket az értékeket át kell örökítenünk, tovább kell adnunk utódainknak. Viszontagságos történelmi út vezetett el 1848. március 15-éig. Évszázadokkal korábban különleges, egyedi nyelvünkkel, szokásainkkal gyökeret vertünk és keresztényekké váltunk Európa közepén. Később voltunk nagyhatalom, a kereszténység keleti védőbástyája, majd idegen birodalmak martaléka. 1848 forradalmi változása új irányt mutatott a fiatal, de életerős nemzetnek. A magyarság ekkor lépett a modern európai nemzetek közösségébe. A mai társadalmi létünk alapjai ekkor, 1848 tavaszán születtek meg, mint például a polgári értékrend, a szabadság és a nemzeti függetlenség. A kegyetlen XX. század furcsábbnál furcsább, Istentől elrugaszkodott ideológiái többször is megpróbálták eltéríteni a nemzetet a március 15-ei útról, de az idegen hatalmak és beteg ideológiák által ránk kényszerített kitérők után most is a Széchenyi és Kossuth által kijelölt úton járunk. Ennek ellenére – ismerve fordulatos nemzeti múltunkat – nem kényelmesedhetünk el. A szabadságot, a polgári értékeket, a függetlenséget nap mint nap óvnunk, védenünk kell. A mai, önmagukat világmegváltónak hirdető eszmék és a hegemón szerepre vágyó nagyhatalmak, igaz, más eszközökkel és módszerekkel, mint a múltban, de teszik a dolgukat. A világmegváltó, kizárólagosságra törekvő ideológiák és a gőgös nagyhatalmak már csak ilyenek, ilyen a természetük. Nekünk, közép-európai nemzeteknek, akiket megedzettek a történelem viharai, az a feladatunk, sőt isteni küldetésünk, hogy megvédjük önmagunkat nemcsak a biztonságos jelenünkért, hanem az elődeink tiszteletteljes emlékéért és az utódaink szabad jövőjéért – fogalmazott Kávai Szabolcs.
Az emlékezés és a tisztelet koszorúit az önkormányzat, a helyi közösségek, az intézmények és a civil szervezetek, valamint a politikum és a Magyar Nemzeti Tanács képviselői helyezték el.
A megemlékezést Heiszig Dániel Örökség című önálló kiállításának megnyitója követte a Dobó Tihamér Képtárban, majd a Művészetek Házában a Róna táncegyüttes előadását élvezhette az ünneplő közösség. A Hajnal hasad elnevezésű produkció közreműködői: a Róna táncegyüttes, Cseszák Zsombor és barátai, a Fabula Rasa Színjátszó Grund tagjai és Dévity Tamás, a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulója voltak. Előadásukban az 1848/49-es szabadságharc és forradalom eseményeit mutatták be és idézték meg a kor hangulatában.
Nyitókép: Puskás Károly felvétele
