A községben az utolsó helyszín Magyarkanizsa, ahol az 1944-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeznek. Bár a város esetében nem tudni pontosan, hogy hányan haltak meg, a tömegsírok feltárása mutathat majd pontos adatot. A szombaton megtartott megemlékezés a Himnusz eléneklésével kezdődött, melyet a Cifraszűr vegyes kórus tagjai vezényeltek, majd Zapletán Géza esperes és Savelin Zoltán martonosi plébános szentelte meg az emlékművet és tartott az alkalomhoz illő szertartást. Mint ahogy az lenni szokott Magyarkanizsán, szavalatok is színesítették az eseményt, diákok előadásában, majd dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta, reméli, a megbékélés része lesz az, hogy eltemethetjük áldozatainkat.
A képen Forró Lajos (Puskás Károly felvétele)
– A holtak és a hozzátartozók joga, hogy az áldozatok tisztességesen el legyenek temetve. Ne jeltelen tömegsírokba legyenek elföldelve, mint a rablógyilkosok! – mondta többek között dr. Forró Lajos, majd megkérte a Szerb Haladó Pártnak a megemlékezésen jelen lévő képviselőit, Neboljsa Rakić alpolgármestert és Kravic Miloš képviselő-testületi elnököt, hogy legyenek ebben segítségére a helybelieknek – Tisztelettel kérem őket, hogy használják befolyásukat és segítsenek eltemetni az ártatlanul meggyilkolt hozzátartozóinkat. Legyen a mi községünk példa arra, hogy itt megbecsüljük egymás ártatlan áldozatait. Egy Európai Unió felé tartó országban nem lehetnek jeltelen tömegsírok. Úgy gondolom, hogyha közös erővel eltemethetjük áldozatainkat, akkor jutunk el az igazi megbékéléshez, és indulhatunk el az igaz barátság útján.
Az esemény befejező részében az elöljárók elhelyezték a kegyelet és az emlékezés virágait az emlékműnél.
– Ha valaki a hatalmasok közül azt gondolja, hogy a Csúrogi emlékmű felállításával le van tudva a magyarok ügye, akkor az téved.
Mert aki ezt mondja, vagy gondolja, én attól azt kérdezem: Jár-e nekünk egy demokratikusnak mondott országban, hogy az ártatlanul meggyilkolt családtagjaink tisztességesen el legyenek temetve? És aki erre magyarként mond nemet, az gyáva, és csak nyelvében magyar, aki szerbként, az pedig nem akar a barátunk lenni, hiába vannak nagy szólamok.
A jeltelen sírokban nyugvó magyar áldozatok tisztességes eltemetése pedig Szerbiának kell hogy a legfontosabb legyen. Neki kell megmutatnia, hogy elítéli az 1944–45-ös rémségek elkövetőit. Szembe kell nézni a múlttal.
Mi, magyarok kitaszítottuk sorainkból azokat, akik népünk nevében követtek el rémtetteket. Mi, magyarok megkövettük az áldozatok hozzátartozóit. Ezzel bizonyítva, hogy semmiféle közösséget nem vállalunk a gyilkosokkal. Magyarországon nincsenek jeltelen sírok! Helyette rendezett sírok vannak, kegyelethelyek, emlékművek, múzeumok vannak.
Nagyon örülök, hogy a magyarkanizsai megemlékezésen itt vannak a szerb Haladó Párt képviselői.
Arra szeretném tisztelettel kérni Nebojša Rakić alpolgármester urat és Miloš Kravić képviselő-testületi elnök urat, hogy legyenek a segítségünkre abban, hogy áldozatainkat ki tudjuk hozni a temetőbe, és tisztességesen eltemethessük őket. Rakić úr és Kravić úr eddig is sokat tettek, dolgoztak a két nép megbékéléséhez vezető úton. Ők azok, akik már jó néhány sikeres projektet hoztak a városnak, a községnek. Ebből is látszik, hogy a jelenleg hatalmon lévő párt, a Haladó Párt vezetésében meghallgatásra talál a kérésük, számít a szavuk Belgrádban – mondta dr. Forró Lajos.
