Azoknak az óbecseieknek a zöme, akik távfűtéssel melegszenek lakásaikban, az utóbbi pár évben azért áldoztak az egyedi fogyasztásmérők beszerelésére, mert azt remélték, beruházásuk a fűtési költségek csökkenésének köszönhetően rövid idő alatt megtérül. Nagyot kellett csalódniuk, a legtöbb ilyen családnak ugyanis azóta nagyobb számlákat küld ki a Toplana Közvállalat, mint azoknak a lakótársaiknak, akik úgy döntöttek, nem költenek ilyen eszközre. A problémát a Toplana vezetői is elismerik, és most azt ígérik, új elszámolási rendszert vezetnek be azokba a társasházakba, amelyekben nincs minden lakásban radiátoronkénti költségelosztó.
– Valóban vannak elszámolási gondok, mert azok a felhasználók, akiknek nincs egyedi mérője, sokkal kevesebbet fizetnek azoknál, akik felszereltettek ilyen készüléket. Ezt a problémát fel szeretnénk számolni. Azokkal a cégekkel közösen, amelyek beépítették a lakásokba ezeket a mérőket, és az elszámolást is végzik, egy új elszámolási rendszert dolgozunk ki. Ezzel azoknak a társasházaknak a problémáját fogjuk kiküszöbölni, amelyekben néhány lakástulajdonost kivéve a többség beépíttette az egyedi mérőket. A célunk az, hogy az adott házban minél pontosabb legyen az energiaköltség elosztása. Ez a modell azoknak lesz kedvezőtlenebb, akik nem rendelkeznek költségosztóval, és az elszámolás alapjául a lakásuk négyzetméterarányát kell vennünk a teljes épületéhez képest. Az elszámolást igazságosabbá szeretnénk tenni, és egyben arra ösztönözni mindenkit, hogy építse be a lakásába ezeket az egyedi mérőket – jelentette ki Dejan Vuković igazgató.
Óbecsén 27 társasház 33 lakásában nincsen egyedi mérő. A Toplana szakemberei ezekkel a tulajdonosokkal is találkoznak, hogy a problémáról elbeszélgessenek, majd előterjesztik azt a megoldási javaslatot, mely szerint ezentúl azok fizetnek majd többet a távfűtésért, akiknek nincs egyedi mérőjük.
Milenko Munćan, a Toplana műszaki szolgálata vezetőjének az elmondása szerint az a korrekciós faktor, amelyet ezeknek a lakásoknak a fűtéselszámolására bevezettek, nem bizonyult jó megoldásnak. A szakember magyarázata szerint a költségelosztó készülék nem a felhasznált energiát (kWh-t) méri, hanem a teljes épület energiafelhasználásához képest mutatja ki a radiátoron keresztül leadott hő arányát, azaz az arányosító mérők csupán a radiátoron átmenő hőt érzékelik, azt nem, hogy a lakásokon átvezetett csöveknek, illetve a szomszédoknak köszönhetően mennyit melegszik egy lakás. Így fordulhat elő, hogy valaki szinte semmit sem fizet, de ugyanolyan meleg van nála, mint az ő otthonát is fűtő szomszédnál, akinek persze így a kiadásai is nőnek.
2011 októberében lépett életbe a költségelosztó nélküli lakásokra vonatkozó korrekciós faktor bevezetéséről szóló határozat, majd 2012 december végén a korábbi 1,2-ről 1,6-ra emelték ezt a korrekciós számot. Bár ez az emelés javított valamelyest a helyzeten, a problémát nem sikerült tartósan megoldani, ezért vált szükségessé az új elszámolási modell kidolgozása.
Bár korábban január elsejétől ígérték, várhatóan a következő fűtési szezonban vezetik be az új tarifarendszert. Ebben a rendszerben a felhasználók 12 hónapon át fizetnék a távfűtési díj fix részét, a változó rész összegét pedig a fűtési idény tényleges energiafogyasztása alapján határozná meg a szolgáltató.
|
Hasznos tanácsok a távhőt használóknak Szakemberek szerint ideje változtatni a fűtési szokásokon, át kell állni a 20–21 Celsius-fokos hőmérsékletre. Fontos a helyes szellőztetés is: rövid ideig kell, intenzíven, azaz teljesen kinyitni az ablakot, és közben elzárni a radiátort. Enélkül ugyanis jelentős hőbetáplálás történik a rendszerbe. Meg kell vizsgálni az épületet is, hogy megfelelően szigetelt-e, jellemző probléma ugyanis, hogy a tömörtelenség ellen még mindig többlet-hőbetáplálással védekeznek szigetelés helyett. |
