Más civil szervezetekhez hasonlóan a Caritas Szabadka is anyagi gondokkal küzd, hiszen ahogyan az életszínvonal csökken, és egyre több a rászoruló, úgy az adakozóképesség is észrevehetően lecsökkent, így minden tevékenységükre pályázat útján igyekeznek pénzt szerezni. Ric Gábor, a szabadkai Caritas koordinátora szerint ez az egyik legnehezebb évük, miközben számos területen próbálnak tenni és segíteni a rászorulókon.
A szabadkai egyházmegyében mintegy százhúsz plébánia van, ebből azonban csak nyolcvanhárom plébánia aktív, és csak egynegyedén működik olyan aktívan a plébániai Caritas-csoport, ahogyan arra szükség van. Ric Gábor elmondta, a Caritas Szabadkának fejlett és szerteágazó tevékenysége van, de akkor tudnának igazán jól működni, ha legalább negyven plébánián lenne aktív Caritas-csoport. Éppen ezért szeptember elsejétől indul majd egy nemzeti projektum, amelynek célja, hogy a plébániai Caritas-csoportok munkáját serkentsék, illetve olyan helyeken alapítsanak plébániai Caritasokat, ahol még nincsenek.
– Három tevékenységi körünk van. Vannak az idősek és a fiatalok felé irányuló projektumok, illetve a generálisan rászorulók számára szervezett gyűjtés és adományosztás, mely állandó jellegű. Ez utóbbinál a tüzelőanyag és a pénzadományok összegyűjtése nem nagyon működik, ellenben sok felajánlás érkezik bútor, élelmiszer, ruhanemű, lábbeli formájában. A programjainkat viszont igen nehéz megvalósítani, mert a pénzelésük nincs tartósan megoldva. Az egyháztól nem kapunk pénzt, hiszen az egyháznak sincs állandó forrása Szerbiában. Templomainkban csak gyűjtéseket szervez a Caritas, de nem saját részre, hanem a rászorulóknak vagy önkéntesek toborzására, előadások megtartására, erre azonban nem lehet alapozni. Szerencsére a házi ápolás terhét valamelyest átvállalta a város, de a városi költségvetésből kért több mint hét-, majd remélt hatmillió dinár helyett mind 2012-ben, mind pedig az idén csupán ötmillió dinárt hagytak jóvá, ami úgyszintén nehezíti a működésünket, és emiatt két embert el is kellett bocsátanunk – mondta Ric Gábor.
A szabadkai Caritas idősek felé irányuló tevékenységei között a legfontosabb talán a házi ápolás, melyet Szabadkán, Zentán, Kishegyesen és Magyarkanizsán is végeznek. Összesen 530 idős embert ápolnak, ebből csak Szabadkán kétszázhatvan személyt, és átlagosan havonta tíz újabb felkérés érkezik hozzájuk, miközben csak tíz ember látja el az ápolás feladatkörét. Több éve a házi ápolást az önkormányzat támogatja, illetve nagyon jó együttműködést tudnak megvalósítani a Gerontológiai Központtal, a Vöröskereszttel és a Szociális Munkaközponttal is. Caritas klubot működtetnek, ahol az idősek eltölthetik az idejüket, társalognak, szakkörökön vesznek részt, és az idősek szállítása is fontos részét képezi a tevékenységüknek, vagyis a nyugdíj nagyságától függően ingyen vagy egy szerény összeg fejében elviszik orvoshoz, rehabilitációra, kezelésre azokat, akik másként nem tudnának oda eljutni. Havonta 60-100 fuvarjuk van, és alig kétezer dinár folyik be ebből, úgyhogy ez még az üzemanyagköltségeket sem fedi le, s ebből is látszik, hogy főleg a leginkább rászorulóknak segítenek így. Emellett díjmentesen adnak ki egészségügyi segédeszközöket, tolószéket, betegágyat, mankót, járókát stb., ami sajnos nem mindig kerül vissza hozzájuk.
– Több, a fiatalok felé irányuló projektumunk is van. Egyik a függőségi betegségek elleni harc, melynek keretében előadássorozatot tartottunk általános iskolások részére, illetve az osztálytanítók vettek részt az oktatásügyi minisztériumnál akkreditált képzéseken. A mintegy négyszáz tanítóból százötven tanítót már bekapcsoltunk ebbe, viszont ezekre a képzésekre, előadásokra is folyamatosan pályáznunk kell. Emellett szerveztünk számítógépes tanfolyamot, Caritast bemutató előadásokat tartottunk, és önkéntes akciókba igyekszünk bekapcsolni a fiatalokat – mondta el Ric Gábor.
A Caritas elmélete, hogy meg kell nézni, mi az adott társadalom aktuális szükséglete, és ott segíteni. Így a kilencvenes évek ínséges napjaiban elsősorban élelmiszercsomagokat osztottak szét, s a Nemzeti Caritason keresztül több mint hatszáz teherautónyi élelmiszersegély érkezett az országba. Mivel erre a tevékenységre nem tudtak alapozni, ezért a későbbiekben a szociális szolgáltatás kiépítésére helyezték elsősorban a hangsúlyt. Napjainkra a szabadkai Caritasnak ezt többé-kevésbé sikerült is megvalósítania, az utóbbi időben azonban egyre inkább kikristályosodik, hogy társadalmunkban a legnagyobb gond a munkanélküliség, aminek megoldásáról már hónapok óta gondolkodnak. Itt elsősorban olyan személyek foglalkoztatását szeretnék segíteni, akik képzetlenek és egészségügyi problémáik vannak, s a munkaerőpiacon nem tudnak érvényesülni, illetve a fiatal pályakezdőket, akik a gyakorlat hiánya miatt nem kapnak munkát.
– Nem tudjuk, hogyan lehetne ezt megoldani, de keressük a megoldást, és úgy látjuk, talán a szociális vállalkozások által tudunk itt tenni valamit. Szerencsére több fiatal, aki önkéntesen besegített nekünk, ilyen módon végül munkát talált. Tervezünk az általános és középiskolásoknak pótoktatást szervezni, akik szegénységük miatt nem engedhetnek meg maguknak különórákat, miközben segítségre szorulnak például magyar nyelvből, matematikából, kémiából, szerb nyelvből, illetve partnerek vagyunk az Együtt könnyebb nevet viselő IPA-programban is, melynek célja a non-és forprofit szektor közötti együttműködés kialakítása, vagyis a társadalmilag felelősségteljes vállalkozások serkentése, amelyek együttműködnének civil szervezetekkel, és így támogatnák saját közösségüket, egyúttal a rászorulókat is.
