Váratlanul ért véget a nyár, és az elmúlt napokban bizony sokan döntöttek úgy, hogy begyújtanak a kályhába, vagy bekapcsolják a radiátorokat. Készületlenül érte az embereket a hideg, miközben a kémények állapotáról sokan megfeledkeztek a forró nyári napok alatt. A Kéményseprők Közvállalat megkezdte ugyan a tervszerű kéménytisztítási munkálatokat, viszont a napokban beérkező hívásoknak nem tudnak azonnal eleget tenni.
Jelena Zelić, a Kéményseprők Közvállalat igazgatónője elmondta, a kéményseprők csapata jelenleg Palicson és Nagyradanovácon dolgozik, és az időjárási körülményektől függően nagyjából két hét alatt végigjárják a háztartásokat, és megtisztítják a kéményeket, majd sorra veszik a városi helyi közösségeket is. A B típusú gázkémények ellenőrzését viszont már a nyár folyamán elvégzik, a C típusú, úgynevezett turbókémények ellenőrzését pedig egész évben tervszerűen végzik.
– Szabadkán megközelítőleg 6500 gázkémény és mintegy huszonötezer klasszikus kémény van. Egy fűtési szezon alatt három alkalommal tisztítjuk meg ezeket a kéményeket, az első kör december közepén zárul, majd januárban újra elkezdjük végigjárni a terepet, a harmadik körre pedig március után kerül sor. Törvényi kötelezettségünk ezt a szolgáltatást minden háztartásban háromszor elvégezni, illetve külön hívásra is kimennek a kéményseprőink. Az elmúlt napokban sok hívás érkezett be hozzánk, megkezdtük azonban a tervszerű tisztítást is, így nincs elég emberünk, hogy azonnal eleget tegyünk a polgárok hívásának. Ezért lenne nagyon jó, ha már a nyár folyamán jelentkeznének nálunk az emberek, és akkor az ilyen hirtelen lehűlés esetén nem lenne fennakadás. Így azonban kénytelenek vagyunk a polgárok türelmét kérni – mondta az igazgatónő.
A kéményseprők délután öt óráig dolgoznak, és ha nem találnak otthon senkit, akkor értesítést hagynak, melyen szerepel a vállalat telefonszáma is. Az igazgatónő arra kéri a polgárokat, hogy ezen a számon jelentkezzenek, és akkor meg tudják beszélni, hogy melyik napon és időben fognak otthon tartózkodni, amikor a kéményseprő újra elmegy, és kitisztítja a kéményüket.
Mindegyik kéményseprőnek megvan a maga körzete, és az emberek már ismerik azt, aki karbantartja a kéményüket. Viszont minden évben megjelennek úgynevezett álkéményseprők, akik úgy mutatkoznak be, mint a közvállalat dolgozói, és a kéménytisztításért pénzt kérnek az emberektől. Főleg a peremvárosi helyi közösségekben kell számolni a felbukkanásukkal. Az igazgatónő ismételten arra figyelmezteti az embereket, hogy a vállalat kéményseprői nem fizettetik meg a tisztítást, sőt rendelkeznek igazoló kártyával is, melyet a polgárok elkérhetnek ellenőrzés gyanánt – mondta.
– A kéményseprői szolgáltatásokért nem kell a helyszínen fizetni, mivel ennek az árát a polgárok egész éven át fizetik annak a közös számlának a keretében, amelyen a többi között a vizet és a szemétszállítást is. Ez havonta 135 dinárt jelent a háztartásoknak, attól függetlenül, hogy hányan élnek az adott háztartásban, és hogy hány kéménye van az épületnek. Egyetlen szolgáltatásért kell külön fizetni, ez pedig a szurok leégetése a kémény faláról, ami 2289 dinárba kerül, viszont ezt csak előzetes megbeszélés alapján végzi el egy külön erre a célra kiképzett csapat, a szolgáltatásért a helyszínen fizet a polgár, és számlát is kap. A peremvárosi helyi közösségek polgárai a helyi közösségükben kell hogy jelezzék, ha szeretnék leégetni a szurkot, a vezetőség pedig értesít bennünket, és akkor megbeszéljük, melyik napon tudunk kimenni a helyszínre.
Jelena Zelićtől megtudtuk, 2010 októberében 3,5 százalékkal emelkedett a kéményseprési szolgáltatás ára, legutóbb pedig 2012-ben emelték az árakat, és elképzelhető, hogy az év végén újabb árkorrekció lesz. A megfizettetés foka viszont igen rossz, tette hozzá az igazgatónő, az embereknek érezhetően nincs pénzük, és sokan csak a vizet és a szemétszállítást fizetik ki, annak ellenére, hogy a közös számla teljes végösszegét kellene hónapról hónapra kiegyenlíteniük. Aki nem fizeti ki a szolgáltatás árát, annak először kiküldenek egy felszólítást, majd egy idő után keresetet indítanak ellene.
– A havi 135 dinár úgy vélem nem egy olyan nagy összeg, amit ne lehetne kifizetni, miközben ha bíróságra kerül az ügy, az sokkal többe kerül. Ráadásul nagyon kellemetlen is, amikor a vállalat dolgozója és a polgár egymással szemben áll a bíróságon, majd a kéményseprőnek az ítélet után is el kell mennie abba a házba, hogy elvégezze a munkáját. Nem érdekünk bírósági ügyet csinálni a tartozások miatt, és igyekszünk is elkerülni, hogy odáig fajuljon a helyzet, de sajnos néha kénytelenek vagyunk ilyen módon fellépni, ezért arra kérném a polgárokat, hogy a kellemetlenségek és a további költségek elkerülése érdekében fizessék ki a kéményseprési szolgáltatást is, mint ahogy olcsóbb felhívni bennünket, és ellenőrizni, a mi kéményseprőnk van-e a helyszínen, mint az álkéményseprőknek fizetni – magyarázta az igazgatónő.
