A párok nagyobb biztonsággal vállalnak gyermeket, ha lakáskörülményeik is rendezettek, sokszor azonban kénytelenek lakáshitelhez folyamodni, hogy lakhatásukat tartósan megoldják. A bankok szigorú feltételeinek ugyan nem tud mindenki eleget tenni, aki viszont felvállal egy hosszú lejáratú hitelt, annak minden anyagi segítség jól jön, főleg akkor, ha családot szeretne alapítani. Szabadkán néhány éve létrehoztak egy alapot, mellyel házaspároknak nyújtanak kamatmentes támogatást, ezzel pedig elsősorban a születendő gyermekek számát szeretnék növelni.
Szabadka Város Lakáshitel Alapját 2005-ben hozták létre, s azóta kétszázöt kérvényt hagytak jóvá elsősorban olyan fiatal házaspároknak, akiknek már van gyermekük. Összesen mintegy 1,86 millió eurónyi összeget fizettek ki az alapból, mellyel arra szeretnék ösztönözni a párokat, hogy három-négy gyermeket is vállaljanak, minél nagyobb lesz ugyanis a család, annál kisebb az az összeg, amelyet az alapnak vissza kell fizetni. A harmadik gyermek megszületése után lefeleződik a tartozás, a negyedik gyermek megszületését követően pedig az alap által odaítélt támogatás törlesztőrészleteit eltörlik.
Hranislav Rašković, az alap igazgatóbizottságának elnöke elmondta, 2006-ban írták ki az első pályázatot, a legutóbbit pedig két évvel ezelőtt, melyet a Subotičke Novine és a Magyar Szó hasábjain is közzétesznek. Időközben a Lakáshitel Alapra vonatkozó szabályzatot és az alap tevékenységi körét is módosították, s amíg korábban az iskolai végzettséget is pontozták, most már csak a gyermekek számát veszik figyelembe. Természetesen egyéb feltételeknek is meg kell felelniük a pályázóknak, az egy vagy több gyermekkel rendelkező párok azonban előnyt élveznek.
– Természetesen a pályázóknak elsősorban a banknál kell hitelképesnek lenniük, s szinte párhuzamosan kell igényelni a banki hitelt és az alapnál a támogatást. A pályázat 45 napig áll nyitva, s miután lezárul, a bizottság a beérkezett kérvényeket átnézi és ranglistát készít. Az odaítélhető összeg felső határa lakáshitel esetén 15 ezer euró ellenértékű dinár, amivel tulajdonképpen a kötelező önrész lefedésében segítünk, s melyet annyi év alatt kell visszafizetni, mint amennyire maga a lakáshitel szól, habár ez nem lehet több huszonöt évnél. Igényelhető támogatás a lakhatási körülmények javítására is, például amikor a házaspár rendelkezik saját ingatlannal, de szeretnének például egy fürdőszobát hozzáépíteni a lakáshoz, vagy megoldani a szigetelést. Erre a célra is lehet kérni támogatást, s ennek felső összege 4500 euró ellenértékű dinárösszeg, amelynek visszafizetési ideje nem lehet több tíz évnél. Van egy harmadik támogatási formánk is, amikor valaki olyan ingatlannal rendelkezik, amelyik nem alkalmas a lakhatásra, ezért szeretné eladni, és egy másik lakást vásárolni. Erre az alap maximum kilencezer eurót tud adni, amit huszonöt éven belül kell visszafizetni – magyarázta az igazgatóbizottság elnöke.
Hozzátette, azzal, hogy módosították az alap tevékenységi körét, arra is lehetőség van, hogy a párok támogatást kérjenek a lakáshitel mielőbbi teljes visszafizetésére és arra is, hogy ha valaki lakáshitelt vett fel, de időközben elveszítette a munkahelyét, mindaddig, amíg újra talpra nem áll, és nem talál másik munkahelyet, az alap magára vállalja a törlesztőrészletek fizetését, hogy ne vesszen el az ingatlan, s a bank ne árvereztesse el a család otthonát. Ezt az összeget is vissza kell fizetni, de csak azután, hogy a lakáshitelt teljes egészében törlesztették.
Megtudtuk, a Lakáshitel Alap meghatározott bankokkal köt hároméves szerződést, így a támogatás odaítélésekor velük is együttműködnek. Eddig az NLB és az EFG Bankkal dolgoztak együtt, az idei évtől pedig az NLB és az Intesa Bankokkal kötöttek szerződést, mert ez a két pénzintézet kínálta a legkedvezőbb feltételeket. Amennyiben a kérvényező a bank szerint hitelképes, és az alap is jóváhagyja a támogatást, az odaítélt összeget az alap a banknak fizeti ki. Bár még nem volt rá példa, de megtörténhet, hogy valaki nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket. Ebben az estben a szerződést felbontják, és ahogy a bankot, úgy az alapot is a jelzálog védi, az alap ugyanis másodlagos kedvezményezettként szerepel a jelzálog beírásakor, s az ingatlan eladásából befolyt összegből egy rész az alapot illeti meg.
Szabadka Lakáshitel Alapja nem rendelkezik éves fix pénzügyi kerettel, mindig akkora összeg áll rendelkezésre, amennyit a városi költségvetésből erre a célra jóváhagynak, s azt a rangsorolt jelentkezők között osztják szét. Két évvel ezelőtt írták ki utoljára a támogatási pályázatot, akkor a harmincból huszonnyolc kérvényt hagytak jóvá. Mint Hranislav Rašković elmondta, várhatóan a jövő év elején ismét lehet majd pályázni az alapnál.
A feltételekről és a szükséges dokumentumokról az interneten lehet bővebben tájékozódni, mégpedig a Lakáshitel Alap www.pronatal.net honlapján.
