Milan Popović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége szabadkai szervezetének elnöke az idei év kapcsán kiemelte, semmilyen jelentős változásra nem került sor, továbbra is csak a várakozás marad, hogy jövőre majd jobb lesz, azonban húsz éve már erre várunk, de sehogy sem jönnek a jobb idők.
– Azt mondják, az év elején lesznek olyan lépések, amelyek után 2014 vége felé az emberek majd megérzik, hogy jobban élnek, de ha a munkaügyi törvényt vesszük figyelembe, akkor azt kell mondani, az nem fogja elősegíteni a jobb életet. A privatizációs törvényről is azt állították, hogy jó, ma pedig mindenki elismeri, hogy tele van hiányosságokkal, ezért felmerül a kérdés, vajon ez a munkaügyi törvény valóban jobb lesz-e a jelenleginél, ami persze ugyanúgy nem mondható ideálisnak, mert még ez sem mentette meg a munkahelyeket, hiszen a privatizációról szóló törvény volt a kulcsa mindennek. A munkaügyi, privatizációs és csődtörvény is módosításra kerül, ezeket össze kell hangolni, de ameddig az állam nem rendelkezik a megfelelő intézményekkel, addig egészen más szerepel a papíron és más történik a valóságban.
Popović rámutatott, a külföldi befektetők és az Amerikai Gazdasági Kamara kérik leginkább, hogy a módosított munkaügyi törvény életbe lépjen Szerbiában, a gazdasági miniszter pedig igyekszik meggyőzni a kormányt, hogy hozzák meg ezt a törvényt, azonban szerinte ezzel párhuzamosan még egy törvényt el kellene fogadni, melyben a törvényjavaslatot tevő vagy támogató miniszter saját vagyonával felelne azért, ha a törvény nem a kívánt eredményt hozná.
Hugyi István, a szakszervezet alelnöke elmondta, két nappal ezelőtt Belgrádban összeült a Szerbiai Szakszervezetek Tanácsa, ahol a munkaügyi törvényről volt szó, majd a Függetlenség Szakszervezettel közösen tartottak megbeszélést.
– Két belgrádi professzor is véleményezte a törvényjavaslatot, s nekik is az volt a meglátásuk, hogy a javaslat nagyon rossz, csorbítja a dolgozók jogait, és a neoliberális kapitalizmust honosítja meg, amely a dolgozókat nem a megfelelő módon értékeli. Tekintve, hogy a meglévő munkaügyi törvény mintegy száz szakaszát megváltoztatnák, már nem is beszélhetünk törvénymódosításról, sokkal inkább egy új törvényről van szó. Sok észrevételünk van a módosításokkal kapcsolatban, de talán ami a leginkább aggaszt minket, hogy sok helyen csorbul a munkások joga, a munkaadó dolgozó iránti – elsősorban fizetési – kötelezettsége pedig csökken. A szakszervezetek megbeszélésén mintegy hatszázan vettek részt, s az emberek körében nagy a felháborodás. Az illetékesek lassan elveszítik az uralmat a helyzet felett, úgyhogy úgy tűnik, igen problémás évnek nézünk elébe, ha a munkaügyi törvényről van szó – mondta Hugyi.
A szakszervezetek kifogásolják például, hogy a holt munkára jelenleg a munkaévek 0,4 százalékát számolják el, a javaslat szerint viszont a holt munkán alapuló magasabb bérre való jogot most a jelenlegi munkaadónál töltött időhöz kötnék. A nyugdíjba vonulásért járó végkielégítés összege csökken. Minden kimaradást a munkahelyről, mint amilyen a betegszabadság, az évi szabadság, a fizetett távolmaradás stb. nem az utolsó háromhavi átlagbér alapján fizetnék, hanem csak az alapfizetést vennék figyelembe. A munkáltató sokkal több okot találhat a felmondásra, s korlátok nélküli fegyelmi intézkedéseket vezethet be, a szakszervezetek aktivitása csökkenne, a munkaadónak lehetősége lenne a munkaidővel való visszaélésre, eltörölnék a magasabb fizetésre való jogot, ami a műszakokban való munkáért jár, az évi szabadság kihasználásának joga nehezebbé válna, és a fogyatékkal élő munkavállalók helyzete is rosszabbodna – foglalták össze.
