Szabadkán egyre több az üresen álló ház, melynek tulajdonosai nem viselnek gondot az épület karbantartására, s az idővel dőlésnek indul, és veszélyessé válik a járókelőkre, szomszédokra, szomszédos épületekre nézve. A legtöbb esetben a tulajdonosok meghaltak, az örökösök pedig nem törődnek a házzal, vagy pedig idős emberek lakják, akik önerőből nem tudják szanálni a veszélyes házrészt, pénzük pedig nincsen a mesterekre és a javításokra.
Gyakran viszont az üresen álló házakban, épületekben hajléktalanok vernek tanyát, és mivel elhagyatott épületekről van szó, elvisznek minden mozdíthatót onnan, a falakból kitépik a vezetékeket, felszedik a fapadlót, hogy azzal fűtsenek, s az épület egyre rozogábbá válik. Szabadkán néha a városi tulajdonban lévő épületek is igen rossz állapotúak, például ilyen a Bajai úti vámház, melynek, azonkívül, hogy üresen áll, külső és belső tere is egyaránt lepusztult, éppen az előbb említett garázdálkodók és a szegénység miatt.
A veszélyessé vált épületekkel a városi építési felügyelőség foglalkozik. Hatáskörükbe a magántulajdonban lévő lakott és üresen álló házak, valamint a városi tulajdonú épületek is beletartoznak, s amikor egy-egy épület olyan rossz állapotban van, hogy már veszélyezteti a polgárokat, akkor közbelépnek.
Budišin Gyöngyi építési felügyelő elmondta, többször polgári bejelentésre intézkednek, valamint ők is folyamatosan járják a terepet, s ha veszélyesnek ítélnek meg egy épületet, megindítják a közigazgatási eljárást a tulajdonos ellen, vagyis elrendelik, hogy a tulajdonos kerítse körül az épület veszélyes részét, és ha szükséges, megtiltják a használatát is arra az időre, amíg nem szanálják a kérdéses részt.
– A legtöbbször a homlokzatról mállik le a vakolat, ezt le kell verni, néha az ablakok körüli részt vagy a kéményt kell lebontani, a tetőről leszedni a cserepeket, esetleg egy részét eltávolítani, néha egy tűzfal vagy kerítés indul omlásnak, és akkor le kell bontani olyan magasságig, ami már nem veszélyezteti a polgárokat vagy a mellette álló épületet. Vannak olyan épületek is, amelyeknek a belső tere, helyiségei válnak veszélyessé. Ilyen volt például az egyik helyi közösség irodájának mennyezete, amely már olyan rossz állapotban volt, hogy akármelyik pillanatban leszakadhatott volna, ezért ezt a helyiséget lezárattuk. A szanálás költségeit a tulajdonos állja, ha pedig városi tulajdonú az épület, akkor a város egy erre a célra elkülönített keretből fedezi a szanálást. Mivel nem mindig sikerül időben megtalálnunk a ház tulajdonosát, ez néha hónapokba telik, sőt van, amikor egyáltalán nem tudunk kapcsolatba lépni vele, akkor úgyszintén a város költségvetéséből hárítjuk el a bajt, és utólag megpróbáljuk ezt az összeget behajtani a tulajdonostól.
Mint a felügyelő elmondta, először meg kell állapítaniuk, ki az épület tulajdonosa, s felveszik vele a kapcsolatot, csakhogy ez nem mindig egyszerű, hiszen némelyikük külföldön él. Ilyenkor a szomszédoktól próbálnak információt kapni, hogyan tudnának vele kapcsolatba lépni, máskor a tulajdonos rokonait kutatják fel, s rajtuk keresztül próbálják értesíteni őt a ház állapotáról és a szükséges intézkedésekről, de esetenként a rendőrségen vagy a külügyminisztériumon keresztül próbálnak kapcsolatba lépni vele, vagy a külföldön tartózkodó tulajdonos egy képviselőjével tárgyalnak, például ügyvéddel vagy az egyik szomszéddal, aki vállalja, hogy továbbítja neki a felügyelőség által küldött végzéseket, utasításokat.
– Vannak olyan esetek is, amikor egy személy több ingatlannal is rendelkezik, nincs pénze azonban mindegyik karbantartására, ezért őt arra kötelezzük, hogy kerítse el az épületet arra az időre, amíg el nem távolítja a veszélyes részeket. A város tulajdonában is vannak olyan épületek, melyek veszélyessé váltak, például a Zenede évekig körül volt kerítve, mint ahogy az Ivan Sarić Műszaki Iskola épülete is, melyről hullott a vakolat. Ilyenkor, ha a teljes felújításra nincs is pénz, a vakolatot, veszélyes részt le kell verni, el kell bontani. Nem rendelhetjük el, hogy megjavítsák az épületet, vagy teljesen elbontsák, mert arra az építészeti szolgálattól kell beszerezni engedélyt, de a veszélyessé vált részek eltávolítására szükség van. A múlt év folyamán a városközpontban is több épület esetében megállapítottuk, hogy veszélyessé vált, és például volt egy bajmoki esetünk is, itt az épület mellett iskolás gyerekek mentek el nap mint nap, a tulajdonos viszont külföldön él, ezért ez is kicsit bonyolultabb ügy volt, de megoldottuk. Szerencsére az emberek többnyire együttműködőek, és a kérésünkre megteszik a megfelelő lépéseket.
Az épületeket, házakat három építési felügyelő ellenőrzi, s tavaly mintegy hatvan olyan esetük volt, amikor veszélyes épületekre bukkantak. Budišin Gyöngyi azonban rámutatott, az idő múlásával sajnos egyre több lesz a lepusztult épület, hiszen sok a régi építésű, vert falú vagy vályogból épült ház, miközben nagy a pénztelenség is, így hiába a szándék, az embereknek nincs pénzük a megfelelő karbantartásra, felújításra.
