A pénteken megtartott városi képviselő-testületi ülésen az első napirendi pont, azaz a költségvetésről szóló féléves beszámoló váltotta ki a legnagyobb vitát, habár közel egy órába telt, mire a képviselők egyáltalán eljutottak az első pontig, ugyanis hosszas vita alakult ki közöttük az ügyrendi szabályzat megsértése és pontos értelmezése körül. A vitát az váltotta ki, hogy néhányan nem szavaztak, mire a képviselő-testület elnöke név szerint felszólította őket, hogy tegyenek eleget a feladatuknak és szavazzanak igennel, nemmel vagy tartózkodjanak. Egyes képviselők azonban úgy ítélték meg, hogy demokratikus joguk nem véleményt nyilvánítani annak ellenére, hogy az ülésen részt vesznek.
A költségvetés első hat havi megvalósításáról szóló beszámoló után az ellenzék több ponton is kritikát fogalmazott meg a városvezetés munkájával, illetve a hatalmi koalícióval szemben. Szerintük ugyanis a rendelkezésre álló eszközök 91,5 százalékát, összesen egymilliárd nyolcszázhatvan millió dinárt elköltöttek, de a tervezett bevételeket nem sikerült megvalósítani, többek között azért, mert bizonyos törvények módosítása miatt az önkormányzat jelentős összegektől esett el, vagyis az előző év azonos időszakához viszonyítva eleve 10 százalékkal kevesebb pénzből kellett gazdálkodnia a városnak.
Ennek ellenére a Demokrata Párt képviseletében Slavko Parać és Saša Vučinić is bírálta az idei évi költségvetést, majd annak átütemezését is. Parać kiemelte, ők már korábban is rámutattak, hogy a költségvetésnél rosszul terveztek, amit az is világosan megmutat, hogy a tervezett éves bevételeknek fél évre nem az ötven, hanem csupán a 35,5 százaléka folyt be a városkasszába, ezért jelentős korrekciókra van szükség.
Saša Vučinić pedig úgy fogalmazott, azért nagy a hiány, mert mindenfélét belevettek a költségvetésbe, amiket a hatalmi koalícióhoz csatlakozni kívánó pártok kértek, mindenkinek mindent megígértek, csakhogy ezt nem bírják betartani, éppen ezért minél hamarabb meg kell változtatni a prioritásokat, hogy a költségvetés reális alapokon nyugodjon és a tervezett bevételeket a város meg tudja valósítani.
Néhányan katasztrofálisnak nevezték a költségvetést, és többen is arra mutattak rá, hogy a városvezetés nem tett semmit azért, hogy új beruházások történjenek a városban, nem jöttek új befektetők, akik új munkahelyeket nyitottak volna, ezáltal a költségvetést is gazdagították volna, az egészségügyre, a szociális védelemre vagy a művelődésre nem helyeztek hangsúlyt, mint ahogy a kapitális beruházásokra is kevés pénz jutott, ezért az eszközök szétosztását rosszul tervezték meg.
Maglai Jenő polgármester a kritikákra reagálva elmondta, az előző városvezetéstől több adósságot is megörököltek, amiket ki kellett fizetni, a köztársasági szinten meghozott döntések miatt pedig több mint kétszáz millió dinárral kevesebb pénzzel rendelkezik a város, s ha ez a pénz meglenne, a tavalyihoz hasonló helyzetben lenne a város, így nem lehet azt mondani, hogy eltékozolták a pénzt.
– Jelenleg is több befektetővel tárgyalunk, akik talán már jövőre megkezdik a beruházásukat Szabadkán, és az első fél évben csak azért nem jöttek, mert először arra vártak, hogy lebonyolódjanak a választások, most pedig a SIEPA pályázatait várják, s majd ezután kezdődnek a szerződéskötések. Számos infrastrukturális fejlesztésre sor került a városban, itt van a Bajmok-Bácsalmás útszakasz, a Tesla utca aszfaltozása, amit hamarosan a Szőlő utca aszfaltozása követ, és minden munkálatot kifizettünk. A Zsinagógának két homlokzata is elkészült, a Távfűtőművek tíz kilométernyi hálózatot újított fel, hamarosan kicseréljük a Jadrannál lévő fekvőrendőrt. Immár a kollektorhálózat kivitelezőjét is kiválasztottuk, jövőre indul a kettes vízgyár építése, rendeztük a színház építéséhez szükséges dokumentációt – sorolta a polgármester, hozzátéve, a hatalmi koalíciónak van elég ereje, hogy ezt a várost komolyan és jól vezessék és egy év múlva ez meg is fog mutatkozni, mert egészen más lesz a helyzet a városban.
Az ülésen a képviselők megszavazták a Palicsi-tó partövezeteire vonatkozó részletes szabályozási terv kidolgozását, továbbá jóváhagyták a közvállalatok igazgatóinak kinevezésére vonatkozó pályázatok kiírását. Egyedül a Szabadkai Rádió kapcsán szólalt fel Slavko Parać, aki rámutatott, az igazgatói mandátum négy évre szól, azonban mindenki tudja, hogy a Szabadkai Rádió nem marad fenn még négy évig. Ezért ennek csak akkor van értelme, ha megpróbálják a rádiót megmenteni, s azt javasolta a képviselőknek, hogy együttesen kezdeményezzék a tájékoztatási törvény módosítását, hogy az olyan médiumokat, amelyek két vagy több kisebbségi nyelven is köztájékoztatást végeznek, ne lehessen magánosítani.
A képviselők jóváhagyták a reklámtáblák kihelyezésére, valamint a bérleti díjakra vonatkozó módosítást, mely szerint az egészségvédelem, például magángyógyszertárak, klinikák esetében indokolt az áremelés, a raktárak számára viszont felére csökkentik a bérleti díjat, a Szabadegyetem irodáinak bérbeadásáról bérleti szerződést kötnek.
Több közvállalat felügyelőbizottságában is lesz személyi változás, az új elnökökről és tagokról is szavaztak a képviselők, valamint jóváhagyták a Városrendezési Intézet Városépítési Igazgatóságba való beolvasztásáról szóló szerződés megkötését, mely az utolsó lépések egyike, még mielőtt a két közvállalat teljesen egybeolvad és új formában folytatja működését.
