Az évek óta tartó gazdasági válság az ingatlanpiacot sem kímélte, ami azt eredményezte, hogy hatalmas a kínálat, és nagyon visszaesett a kereslet. Bármennyire elszegényedett azonban a lakosság, még csak most éri meg igazán házat, lakást vásárolni, Szabadkán ugyanis az ingatlanárak mintegy negyven százalékkal visszaestek, s a lakást, amelyet öt-hat évvel ezelőtt 40–45 ezer euróért kínáltak eladásra, ma 20–25 ezer euróért lehet megvenni.
Miközben az új építésű lakások négyzetmétere 600 és 700 euró között mozog, amihez még hozzá kell adni a forgalmi adó összegét is, addig a régi építésű lakásokhoz és a házakhoz sokkal jutányosabban lehet hozzájutni. Egy 54 négyzetméteres új építésű lakást pillanatnyilag nagyjából 35–40 ezer euróért vásárolhatunk meg, a régi építésű lakások ennél jóval olcsóbbak, szinte fele árat kérnek értük.
Nikolić Vesna, a Krov Ingatlanügynökség tulajdonosa lapunknak elmondta, a jelenlegi felállás szerint az ingatlanpiacon 99 százalékban az eladók vannak jelen, és egy százalékot tesznek ki azok, akik vásárolnak. Ilyen körülmények között a készpénz nagy úr, ezenkívül a legtöbben nem hitelképesek, így nem is tudják lefizetésre megvenni az ingatlant.
– Az eladók minél több pénzt szeretnének kapni, a vevők pedig azt nézik, hogy minél olcsóbban jussanak hozzá az ingatlanhoz, a nehéz anyagi körülmények miatt azonban a pénz diktál, s ha valaki egy lakásért, melyért a tulajdonos 18 ezer eurót kér, azonnal letesz 15 ezer eurót, akkor az üzlet megköttetett, s mindkét fél elégedett. A lakáshitellel már más a helyzet, mivel a legtöbben minimálbérre vannak bejelentve, ami a banknak nem elég, és sokszor nincsenek rendben a papírok, például nincs legalizálva az adott ház, így azt úgyszintén nem lehet hitelre megvásárolni. Egyébként a bankok átlagosan 15 és 30 ezer euró közötti lakáshitelt hagynak jóvá a feleknek, már azoknak, akik eleget tesznek a feltételeknek – magyarázta az ügynökség tulajdonosa.
Manapság az emberek inkább eladni, s nem elcserélni szeretnék ingatlanukat. Ezenkívül a régi építésű lakások, illetve a házak iránt nagyobb a kereslet, mert olcsóbbak, s ezen belül is elsősorban a lakások népszerűek. Habár a külvárosban olcsóbbak az ingatlanok, ráadásul sok szép és nagy ház vár eladásra, még mindig fontos szempont, hogy minél közelebb legyen a városközponthoz. Így nagyon népszerűek a Sugárúton, a Tokió negyedben, a Tesla piacnál vagy a Harcosok sorakozója lakótelepen lévő lakások, de itt is sokat nyom a latban, hogy az ingatlan milyen állapotban van, például új vagy régi a fürdőszoba, milyen a padlózat, hányadik emeleten van az adott lakás stb., illetve milyen az infrastruktúra. Nikolić Vesna szerint az embereknek a legfontosabb, hogy az alapvető infrastruktúra mellett legyen városi szennyvízelvezetés, de az aszfalt megléte és a városi buszjáratok közelsége is fontos szempont. Akik házat vásárolnak, főleg a lakóépület állapotát és a helyiségek beosztását veszik figyelembe, a mellékhelyiségek megléte viszont nem játszik szerepet.
– Főként a harmincas éveikben járó fiatal párok, gyermektelen és kisgyermekes házaspárok vásárolnak ingatlant, s inkább az egy-másfél szobás lakásokat keresik, mert a rezsiköltségek a kis lakásokban kisebbek. Az eladók többnyire inkább az idősebb korosztályhoz tartoznak, s a legkülönfélébb okok miatt szeretnének túladni az ingatlanon. Igazából minden egyes ingatlaneladással egy emberi sors is feltárul előttünk, a háttérben legtöbbször a szegénység, betegség, haláleset, kivándorlás vagy a válás áll, s ezek olyan történetek, melyek bennünket sem hagynak hidegen. Az idősek a nagy házukat szeretnék kisebbre cserélni, mert a nagy házat, lakást nem tudják fenntartani a kis nyugdíjból, a különbözetből pedig a gyerekeiket, unokáikat segítik. Vannak olyanok is, akik örökölték az ingatlant, de nincs rá szükségük, és szeretnének túladni rajta, hogy egy kis pénzhez jussanak. Vannak családok, amelyek két házzal is rendelkeznek, és a szülők úgy döntenek, hogy az egyiket eladják, a pénzt pedig a gyermekeiknek adják, hogy ők vegyenek maguknak házat. Ne feledkezzünk meg azokról sem, akik kivándorolnak, és ha sikerül nekik külföldön letelepedni, akkor a hátrahagyott házukat eladják. Ők sokszor a teljes berendezéssel, bútorokkal együtt adnak túl a házon, lakáson, és mivel szeretnének minél hamarabb vevőt találni rá, áron alul adják el.
Nikolić Vesna még hozzátette, az ingatlanpiac jelenlegi helyzete bármilyen furcsa is, de azt eredményezte, hogy bizony többen nem is Szabadkán keresnek házat, hanem falun, mert ott már 5–10 ezer euróért lehet szép házakat venni, a többi pénzből pedig próbálnak megélni, földművelésbe kezdenek, önálló vállalkozást indítanak, illetve a vásárlók között egyre több orosz, ukrán, svájci, holland, amerikai, kanadai nyugdíjas jelenik meg, akik kivándoroltak, évekig külföldön éltek és dolgoztak, s akik az olcsó ingatlanárak miatt Szabadkát részesítik előnyben, hiszen ugyanazért az összegért Belgrádban egy, itt viszont két-három lakást is megvehetnek.
