Múlt héten látott napvilágot a hír, miszerint a Szerbiai Villanygazdaság megtiltotta a Kolubara bányának és a Kostolac hőerőműnek, hogy szenet adjon el az iparnak és a polgároknak. A hír hallatán pánikszerű hangulat uralkodott el a polgárok körében, és megrohamozták a fatelepeket. Egyes helyeken egy-két óra alatt elfogyott az összes szén, és aki a reggeli rohamot kihagyta, annak később már nem is jutott.
Az emberek attól félnek, hogy a tilalom miatt nem lesz elég szén és nem tudják beszerezni a téli tűzrevalót, de sokan abban bíztak, hogy most még olcsóbban tudnak szénhez jutni, mint a következő hetekben. Éppen ezért aki csak teheti, igyekszik minél hamarabb bekészíteni a tűzrevalót. A tűzifa iránt is hatalmas az érdeklődés, hogy még a következő áremelkedés előtt megvegyék a szükséges mennyiséget.
A Kolubara bánya nemrég írásban értesítette a kis- és nagykereskedőket, hogy a májusi árvizek következtében szeptember 4-től kezdődően bizonytalan időre felfüggesztette a szénkitermelést, és az iparnak, valamint a háztartásoknak való forgalmazását. Amennyiben a bánya újra értékesíthet szenet, értesíteni fogják erről a viszonteladókat és a lakosságot.
Bašić Palković Lajčo, aki mintegy huszonöt éve működtet fatelepet és árulja a szenet a polgároknak, a tilalommal kapcsolatban úgy fogalmazott, még soha nem fordult elő, hogy az áradásokra hivatkozva megtiltották volna a szerbiai szén eladását a kis- és nagykereskedőknek, akiktől aztán a polgárok megvásárolnák a tüzelőt.
– Az emberek pánikba estek, mindenki attól fél, hogy nem lesz szén és nem lesz mivel fűteniük. Igaz, kolubarai szenet már egyáltalán nem lehet venni, azonban ahogy a korábbi hónapokban is hoztunk be külföldről szenet, úgy a továbbiakban is be fogjuk szerezni, vagyis az embereknek nem kell attól félniük, hogy szénhiány lesz. Krekáról, Banovićiről, Stanariból is van szenünk, azzal, hogy ezek egy kicsit drágább, viszont minőségibb szenek. A kolubarai lignittől a stanari bányából származó szénnek magasabb a kalóriaértéke, tonnája pedig 9400 dinárba kerül. A banovići szén tonnája most 14 ezer dinár, viszont a krekai szén, amit az emberek a szárított helyett vesznek, kicsivel gyöngébb kalóriában de annyival olcsóbb is – magyarázta a fatelep tulajdonosa.
Mint kiemelte, kereskedőként az a dolga, hogy az embereket ellássa tüzelővel, így ha kolubarai szenet nem is tud beszerezni, külföldről folyamatos lesz az ellátás, vagyis lesz szén, és ha elfogy, legfeljebb egy-két napot kell várni a következő szállítmányra. Az, hogy nem lehet a kolubarai bányából szenet venni, nem csak a polgárokra nézve rossz, hanem a kereskedőknek is hosszadalmasabb, körülményesebb a külföldi szén beszerzése, hiszen sok időt veszítenek a bosnyák és a szerb vámon is, előre és devizában kell kifizetni a vásárolt mennyiséget, majd arra a forgalmi adót és csak azután kezdhetik meg a szén eladását, ami értelemszerűen emiatt drágább kiskereskedelmi forgalomban.
A széntilalom talán legnagyobb vesztesei azonban azok lehetnek, akik a nyugdíjas-egyesületeken, szakszervezeteken, rokkant-egyesületeken keresztül szerződést kötöttek a bányával. Ők hónapok óta fizetik a megrendelt szenet, azonban könnyen megtörténhet, hogy szenet nem fognak kapni. Dragan Jovanović, a Kostolac hőerőmű igazgatója a Blic napilapnak ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, mintegy 106 ezer tonna szenet hagytak jóvá az egyesületeknek és intézményeknek, és mintegy tízezer háztartás maradt a megígért szén nélkül. Mint fogalmazott, roppant kényes a helyzet, ezek az emberek ugyanis nem tudják, mivel fognak fűteni a télen és bár visszaadnák a polgároknak az addig befizetett pénzt, a fogyasztóknak nem pénz kell, hanem a tüzelőjüket akarják.
