2024. július 18., csütörtök

Megmarad-e a Szabadkai Rádió?

A város vezetősége elutasítja a magánosítási eljárás folytatását – Amennyiben mégis privatizációra kerülne sor, a dolgozók sztrájkba lépnek

A belgrádi Árverezési és Kényszerfelszámolási Központ november 10-én levelet küldött Szabadka város önkormányzatának, hogy nyilatkozzon a Szabadkai Rádió privatizációs eljárásának folytatásáról. Lovas Ildikó, a város művelődéssel és tájékoztatással megbízott tanácsosa levélben arra kérte Saša Vučinić polgármestert, hogy mielőbb tűzzék napirendre a privatizációs eljárás leállítását.

– Nincs konkrét határidő, hogy meddig kell választ adnunk a központnak, de jelenleg nem is lehet tudni, mikor kerül napirendre a Szabadkai Rádió sorsa. Tulajdonképpen itt csak arról lenne szó, hogy megerősítsük az álláspontunkat a közszolgálati rádió működésével kapcsolatban és ezt mihamarabb meg kellene tennünk az ott dolgozó újságírók és az őket támogató hallgatók miatt is. Erkölcsi kötelességünk kiállni az ügy mellett, s a városnak, mint alapítónak le kell állítania a privatizációt – nyilatkozta lapunknak Lovas Ildikó, aki szerint egy negyvenegy éve magas színvonalon működő közszolgálati intézményt meg kell őrizni és nem lehet kérdés, hogy amit a város az elmúlt négy évtizedben megtartott és életben tartott, arról lemondjon-e.

A központtól érkezett levéllel kapcsolatban Németh Jánost, a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének főszerkesztő-helyettesét kérdeztük.

– A levélről a kragujevaci újságíró kollégáktól értesültünk, akik hasonló helyzetben vannak, mint mi. Szóvá tettük a levelet az önkormányzatnál, és erre reagálva Lovas Ildikó értesítette a polgármestert, de egyelőre nem érkezett semmilyen hivatalos válasz. A rádiónak néhány íróasztalon, számítógépen és persze a tapasztalt munkatársakon és az archívumon kívül nincs vagyona, amit privatizálni lehetne, a meglévő értékeink pedig nem igazán képeznek privatizációs kategóriát. Ha a város a privatizáció folytatása mellett dönt, minden bizonnyal újra sztrájkhoz folyamodunk – jelentette ki Németh János, aki szerint itt egy olyan jól működő, többnyelvű közszolgálati rádióról van szó, amit mindenképpen meg kell őrizni, mert ez mindenki érdeke. Hozzátette, ha a város mégis a privatizáció mellett dönt, és a sztrájk sem járna sikerrel, ilyen formában a rádió nem tud fennmaradni a magánosítás után. Közszolgálati, az önkormányzat által alapított rádióként semmilyen más támogatásra nem jogosultak, ha pedig lefolytatják a privatizációt egy egyszerű kereskedelmi állomás lennének, ahol nem tudnák betölteni azt a szerepet, amit most.

Saša Vučinić az esettel kapcsolatban a rádió horvát szerkesztőségének adott nyilatkozatában elmondta, hogy továbbra is úgy gondolja, hogy a Szabadkai Rádiót, mint többnyelvű, közszolgálati médiumot, mely a polgárokat anyanyelvükön informálja, meg kell őrizni ebben a formában. Ha sor kerülne a privatizációra, ezt a funkcióját elveszítené, ezért egyértelműen elutasítják a privatizáció lehetőségét. Szerinte az egyetlen megoldás, ha pontosan ismertetik a Privatizációs Ügynökséggel, hogy miért van szükség a Szabadkai Rádióra ilyen formában, és hogy a város eddig mekkora összegeket különített el a rádió működtetésére, hogy ezzel a támogatással is segítse megmaradni abban a formában, ahogyan ma is működik.