A Svéd Fejlesztési Ügynökség és a Regionális Ökológiai Központ közös programján belül a CEKOR és a szabadkai Regionális Kutatóközpont közösen kidolgozott egy tanulmányt, hogy feltárják a városi közlekedéséből eredő problémákat Szabadkán, illetve alternatív megoldásokat találjanak a közlekedés tehermentesítésére kerékpárutak és vasútvonalak által.
Mint azt Nataša Đereg, a CEKOR projektmenedzsere elmondta, a tanulmány elkészítését több dolog is indokolta. Egyrészt egyre több gépjármű van Szabadkán, amivel egyenes arányban nő a zajártalom, a légszennyezettség, egyre nehezebbé válik a parkolás és túlzsúfoltak az utak, a tömegközlekedési eszközök nincsenek megfelelően kihasználva, a meglévő tömegközlekedési hálózat viszont nem funkcionális és nem is gazdaságos. A tanulmányt a fenti szempontok figyelembevételével késztették el.
– A tanulmány már csak abból a szempontból is érdekes, hogy megvizsgáltuk azt is, hogy a társadalom hogyan érzékeli, használja és formálja a teret illetve a tér formálásával hogyan lehet visszahatni a társadalomra. Szabadkát a vasútvonalak több részre osztják, viszont ezek a részek nincsenek forgalmilag összekötve. Az általunk javasolt kerékpárutak kiépítésével ez a probléma megoldódna, oly módon, hogy a közlekedést is biztonságosabbá tennénk, hiszen ezek a kerékpárutak a városközponton kívül haladnának. A másik lehetőség a meglévő vasútvonalak helyi közlekedésben való kihasználása lenne. Az volt a célunk, hogy abból próbáljuk meg kihozni a legtöbbet, ami rendelkezésünkre áll, így elmondható, hogy a projektum gyakorlati megvalósítása tulajdonképpen nem igényelne hatalmas befektetést – mondta Ana Marković.
Jelenleg 28 kilométer hosszú kerékpárút van a város területén. Ezzel az a baj, hogy nincsenek összekötve, vagy nincsenek logikusan és funkcionálisan összekötve és a kerékpárral közlekedők sokszor kénytelenek kimenni az úttestre, ahol viszont igen nagy a forgalom. A tanulmány szerint a városközpontban további 14 kilométer kerékpárutat kellene kiépíteni ahhoz, hogy ez a probléma megoldódjon, és harminchat kilométer hosszúságban épülhetne meg kerékpárút a Palicsi-tó körül is. A vasútvonal bevonása a tömegközlekedésbe és bizonyos vonalak beindítása mintegy hetvenezer polgárnak könnyítené meg a közlekedését. Így például az egyik vonal a Bajai úttól a Vasúti pályaudvar érintésével a Palicsi vasútállomásig közlekedhetne, és végig sűrűn lakott területeken haladna keresztül, 13 kilométer hosszúságban. Ha a helyi vonalat meghosszabbítanák nyugat felé 11,5 kilométerrel, kelet felé pedig 8,5 kilométerrel, akkor Mérgest és Tavankútat valamint Hajdújárást és Királyhalmát is összekötnék a várossal, amit eddig főként autóval közelítettek meg a polgárok. Itt akár óránként indulhatnának vonatok.
A tanulmány készítői kiemelték, talán nem a legjobb megoldásokat sikerült megtalálniuk, de javaslataikkal mindenképpen tehermentesíteni lehetne a városi forgalmat, másrészt munkájukkal egyfajta vitát szeretnének elindítani, bevonva ebbe az illetékes szerveket, intézményeket, vállalatokat és januárban egy kerekasztal-beszélgetés keretében nekik is bemutatnák a most prezentált tanulmányt.
