Tavaly összesen nyolcezer látogatója volt a szabadkai Komor és Jakab téri zsinagógának. A látogatók elsősorban Magyarországról érkeztek, de sokan voltak kíváncsiak az épületre a többi környező országból is, például Bulgáriából, de a nyugati országokból is. Ez az első év, amikor csak szervezetten, a látogatók számát folyamatosan figyelemmel kísérve került sor a zsinagóga épületének megnyitására.
Mint azt Negyela László Márk, a zsinagóga kurátora, a Zsinagóga.com műhely vezetője lapunknak elmondta, tavaly már csak a zsidó hitközség látogatóközpontja vezetett turistákat az épületben. A belépőknek, illetve a kis- és középpályázatoknak köszönhetően már fenn tudják tartani az épületet. Ami azért is fontos, mert nem csak takarítják azt, hanem állagmegóvást is végeznek. Így tavaly sikerült az egész épületet lezárni, minden sérült, betört ablakot beüvegezni.
– Tavaly már a férfi főbejáratot használtuk, vagyis a nyugati bejáratot, kitakarítottuk az aulát, ennek köszönhetően sokkal jobb érzés volt belépni az épületbe. Tavasszal a tartományi kormány támogatásának köszönhetően sikerült felújítani a zsinagógában található egyik toalettet, így európai, civilizált körülmények között tudjuk fogadni a látogatókat. Március 15-én pécsi diákok és a rabbiképző hallgatói érkeztek vendégségbe Szabadkára, majd októberben a Határtalan program zajlott a hitközségben és a zsinagógában. Ennek keretében előadások, koncertek várták a látogatókat, az istentisztelet pedig ismét a zsinagógában zajlott, szegedi rabbi tartotta – magyarázta Negyela László Márk, aki kitért arra is, hogy a szabadkaiaknak mennyire közel áll a szívükhöz a zsinagóga, és a lokálpatriotizmus erősen él bennük. Ugyanis egy idősebb úr, amikor meghallotta, hogy lesz istentisztelet a zsinagógában, hozott egy ikebanát, hogy szebb, ünnepélyesebb lehessen a környezet. Teljesen ingyen, szeretetből.
A hitközség és a Zsinagóga.com műhely kiadásában tavaly megjelent Klein Rudolf A szabadkai zsinagóga exkluzív kiadványa, limitált kiadásban, továbbá Negyela László Márt Újratervezés című könyve, amely a zsinagóga jelenét és jövőjét taglalja. Emellett reprint kiadásban megjelent a Czionizmus, a turisták és helyiek számára pedig a Zsidó Szabadka című kiadvány.
– Márciusban ismét kezdünk, újra várja majd a látogatókat a zsinagóga. Az idén a szecesszió jegyében megünnepeljük a zsinagóga 111 évét, s ezzel az épülettel kapcsolatos ünnepeknek egy időre vége. Erre a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat keretében kerül majd sor. Nagyon örülünk annak, hogy a szabadkai városvezetőség – talán egy kicsit a mi tevékenységünknek köszönhetően is – fontosnak tartja ezt az épületet, és folytatja a felújítást. Emellett azt is nagy örömmel fogadtuk, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű műemlékké nyilvánította a zsinagógát, és reméljük, hogy lesz ennek, ha nem is anyagi, de sokféle hasznosulása – mondta Negyela.
Ami nem kimondottan a zsinagógához kapcsolódik, de a szabadkai, illetve a bácskai zsidósághoz köthető, az a tudományos tevékenység folytatása, ahol a zsidó kulturális örökség bemutatása a cél, ami egyben magyar kulturális örökség is. Mint azt Negyela kiemelte, szerencsére bővült a köre a kiadható könyveknek is, így az idén is lesznek tájékoztató füzetek, könyvek.
– Fontos lenne még olyan kiállításokat lehozni, mint például az Auschwitz Album, hogy a tudomány és a turisztika mellett a diákok toleranciára való oktatására is hangsúlyt fektessünk. Ezzel még tartozunk – mondta Negyela.
