Szent Trifun, az ortodox vallás szerint a bor és a borászok védőszentje, ünnepe pedig egybeesik Bálint-nappal. Tehát február 14-re időzítve mutatták be Szabadkán Dragutin Miljković könyvét, mely a szabadkai-horgosi homokpuszta bortermő vidékét, múltját, hagyományait és pincészeteit mutatja be. A homokvidék borútja (Peščani vinski put) címet viselő könyv az Arena Zabatkiensis Borlovagrend kiadványa. Egyelőre csak szerb nyelven készült el, de a tervek szerint magyar nyelven is megjelenik majd.
Petar Samardžija, a könyv recenzense és a Svet pića folyóirat szerkesztője a kiadvány kapcsán kiemelte, ennek a vidéknek a borászatáról, a szőlőtőke sorsáról és jelentőségéről keveset lehet tudni, s ez egy eddig feltérképezetlen terület volt.
– Amikor elolvastam a kéziratot, rájöttem, tele van olyan adatokkal, melyek ennek a borvidéknek a múltját tárják fel, s történetekkel olyan emberekről, akik borászattal foglalkoztak és előrébb vitték azt. Ezek az emberek, bármilyen kor is köszöntött rájuk, törődtek a szőlőtőkével, mely az életüket, munkájukat jelentette, mely meghatározta ennek a vidéknek az egész kultúráját és fejlődését. Ez a könyv egyúttal egy emléket is állít az itteni borászatnak, melynek sajnos az elmúlt évtizedekben szomorú sorsa volt, de mintha most újra a reneszánsza kezdődne. Ez a bortermő vidék az egyetlen nálunk, amelyik visszatér azokhoz a fajtákhoz, például a kadarkához és a kövidinkához, melyek jellegzetesek voltak erre a tájra, s az elmúlt tíz évben a borok minősége is jelentősen javult. Erre a jövőben is törekedni kell, s nagyobb gondot kell fordítani a dizájnra is – emelte ki a recenzens.
Dragutin Miljković, a könyv szerzője elmondta, a borvidék múltjának és értékeinek feljegyzése, s a borászok és pincészetek bemutatása volt a célja.
– A könyvet a megismerés szenvedélye, az ismeret átadásának szándéka és az ebben segítséget nyújtó emberek hozták létre. A borítót Szajkó István képe díszíti, a fényképeket pedig Dejan Vuković készítette, akivel körüljártunk mindegyik pincészetet és borászatot Szabadka és Horgos környékén, és mintegy huszonöt borászról írunk benne. Remélem, mások is örömet lelnek majd ebben a kiadványban, s arra kérem a könyv olvasóit, úgy olvassák a sorokat, hogy abban felfedezzék a hiányosságokat, és akik jobban értenek hozzá, többet tudnak mondani, a jövőben egészítsék ki mindazzal, ami kimaradt. Ha az egészségem megengedi, talán egyszer egy ennél is részletesebb és átfogóbb könyv születhet ebben a témában – tette még hozzá a szerző.
