2024. november 23., szombat

Drága mulatság az ablaknyitás

Ha melegünk van, szellőztetés helyett a radiátorszelepeket csavarjuk le

Az épületek termofizikája és az időjárás is befolyásolja azt, hogy mennyi energiára van szükség egy épület, lakás befűtéséhez. Márpedig az időjárás igen változékony, és összességében enyhébb ezen a télen, így a melegebb napokon többen is nyitott ablakok mellett tartózkodtak a lakásban, az elhasznált távhőről érkező számlát azonban ki kell fizetni.

Dukai Jenő, a Távfűtőművek Közvállalat főmérnöke elmondta, a távhőszabályozás három helyen történik. Elsősorban központilag szabályozzák, majd a lakótömbök hőállomásain végezhetnek korrigálásokat, egyfajta utószabályozást, illetve a lakásokban egyénileg lehet a radiátorok szelepein állítani.

– Amikor még négyzetméter alapján fizették a polgárok az elhasznált távhőt, nem számított, mennyi energiát használnak el, így a nyitott ablakok nem jelentettek költségnövekedést. Amióta azonban a megfizettetés az elhasznált energia alapján történik, bizony nem mindegy, hogyan használjuk az energiát. Az épületek hőtechnikai szempontból, például szigetelés vagy az ablakok nagysága tekintetében különböznek egymástól, mi pedig úgy fűtünk, hogy a jobb és rosszabb minőségű épület is kellő mennyiségű energiát vegyen át, de csupán az épületeknek talán tíz százaléka rendelkezik megfelelő hőtechnikával. Azonban a különbségek igen nagyok, mert amikor megváltoznak például az időjárási körülmények, a jobb hőfizikájú épületeknek nincs annyi energiára szükségük. Az emberek ehhez úgy tudnak alkalmazkodni, ha állítanak a radiátorok szelepén, hogy kevésbé vagy éppen jobban melegítsenek – magyarázta a főmérnök. Mint kiemelte, minden radiátor rendelkezik ilyen szeleppel, azonban sok helyen elöregedtek a radiátorok, vagy elhanyagolták őket, így ki kellene őket tisztítani esetleg lecserélni, vagy szükség szerint a besült szelepeket rendbe tenni. Azokban a háztartásokban, ahol ilyen régi radiátorok vannak, és nincsenek megfelelő állapotban, ott a túlfűtést a fogyasztók nem tudják megoldani a szelepek segítségével, illetve Dukai Jenő szerint az emberi hozzáállás sem megfelelő, hiszen mindenki elvárná, hogy mindenféle egyéni beavatkozás nélkül a Távfűtőművek az ő igényeinek megfelelően fűtsön.

– Egyeseknek több, másoknak kevesebb hőre van szüksége, központilag azonban ezt nem lehet szabályozni, így marad a nyitott ablak, és az immár elhasznált hőmennyiség alapján érkező borsos számla, ugyanis ha kiszellőztetjük a meleget, az akár harminc-negyven százalékkal is megnövelheti a fűtésköltséget. Főleg az idősebbek azok, akik ezzel nincsenek tisztában, hiszen úgy élték le az életüket, hogy a radiátorszabályozásra és a takarékoskodásra nem volt szükség, ha melegük volt, elég volt egy kicsit kinyitni az ablakot – mondta a főmérnök, aki azt is elmagyarázta, hogy a Távfűtőművek mindig alkalmazkodik az időjárási körülményekhez, vagyis a hőmérséklet és a szél ereje alapján szabályozza a fűtést is. A Meteorológia Állomástól állandó jelleggel érkezik a négynapos prognózis, amelyen feltüntetik, hogy háromóránként hogyan változik a hőmérséklet, és milyen erősségű lesz a szél. Tekintve, hogy a rendszernek nagy a termikus tehetetlensége, vagyis ahhoz, hogy nagyobb legyen a kimenő hőmérséklet, és minden lakásba eljusson, másfél-két órára van szükség, ezért idő előtt az előrejelzésekhez igazítják a rendszert, hogy amikor a hőmérséklet a megadott fokra csökken, a lakásokban már erősebb legyen a fűtés, ahol a meleget ismét csak igénytől függően a szelepekkel lehet szabályozni.

A főmérnök még hozzátette, a fűtőrendszer egészen idáig fennakadás nélkül dolgozott, és minden jel arra mutat, hogy a fűtési idény végéig sem lesznek problémák.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás