A környezetvédelmi minisztérium a hatékonyabb energiatakarékosság érdekében a Köztársasági Környezetvédelmi Alapból vissza nem térítendő eszközökkel segíti az állami intézmények épületeinek és a házak, lakások energiatakarékosabbá való átalakítását. A programról Oliver Dulić környezetvédelmi miniszter számolt be részletesebben a Kolevka Gyermekotthonban, amely intézmény az energiatakarékosság terén máris nagy lépéseket tett.
Mirjana Čabrić, a Kolevka igazgatónője elmondta, nyolc évvel ezelőtt kezdték meg a napkollektorok felszerelését, és a következő években folyamatosan bővítették a rendszert egészen 2010-ig, az eredmény pedig máris kézzel fogható, hiszen a villanyáram-fogyasztás mintegy harminc százalékkal csökkent, így a költségeik is kisebbek.
– A napkollektorok mellett állami segítséggel a teljes faburkolatot sikerült kicserélni és takarékos égőkkel világítunk. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a tavalyi évben négy és fél millió dinárt sikerült megtakarítanunk, ezt az összeget pedig más projektumok beindítására fordítottuk, melyek úgyszintén az energiatakarékosságot szolgálják. Tervünk, hogy a gyermekotthon megkapja az úgynevezett ökoház státust, ehhez pedig még két lépés hiányzik. A környezetvédelmi alaphoz már eljuttattuk a kérvényünket, hogy hagyják jóvá a fűtőrendszerünk átalakítását, ugyanis a jövőben szeretnénk geotermikus energiát, vagyis saját forrást használni a fűtéshez, és csak a legszükségesebb esetben kellene a távhőt használnunk, emellett pedig az épület hőszigetelését is tervbe vettük. A miniszter úrral ezekről a tervekről beszélgettünk ma – tudtuk meg az igazgatónőtől.
Oliver Dulić környezetvédelmi miniszter elmondta, nagyon fontos, hogy az állam segítségével mielőbb takarékoskodni kezdjünk az energiával, hiszen Szerbia lakossága negyven százalékkal több energiát fogyaszt az uniós átlagnál, és ez, tekintve az energensek értékét, hatalmas kiadás egy olyan szegény országnak, mint a miénk.
– Az alap az idén összesen egy milliárd dináros vissza nem térítendő összeggel támogatja az állami intézményeket, a lakosság számára pedig háromszázmillió dináros támogatást tudunk nyújtani, melyre hamarosan lehet pályázni. Az állami intézmények hőszigetelésre, külső faburkolatra, kazánberendezések cseréjére, biomasszával működő kályhák és kazánok beszerzésére, meleg vizes pumpák beszerelésére stb. pályázhatnak. A polgárokat viszont olyan módon segítjük, hogy akik hitelt vesznek fel például a tető szigetelésére, hőszigetelő anyagokra, nyílászárókra, fűtőtestekre stb., a hitel kamatát, vagy annak egy részét az állam vállalja magára.
A miniszter hozzátette, arra számítanak, hogy a projektumnak köszönhetően a következő egy évben több millió kilowatt villanyáramot és egyéb energenseket tudunk megspórolni, s így csökken az ország kiszolgáltatottsága, ami a fűtőanyagok beszállítását illeti, miközben mintegy tízezer ember kaphat munkát az építőiparban, akik ezeket az átalakításokat végzik, illetve a hazai kis-és középvállalatokat is mozgósítják, így a projektum rájuk nézve is pozitív hatással lesz.
Népszínház: A VMSZ véleményére is szükség van
Oliver Dulić szerint a városnak joga van megtudni, ki volt az, aki a polgárok nevében hibás döntéseket hozott, és tévútra vezette őket, és egy katasztrofális projektumot eredményezett: a színházat. Ebben a pillanatban viszont senki sem tudja, hogyan és mikor fejezik be annak építését.
– Hiszem, hogy annak idején jó szándékúan hozták meg a színházépítésről szóló döntést, de kiderült, hibáztak. Nagyon fontos, hogy ez a projektum reális keretek között befejeződjön, de erre mindaddig nem kerülhet sor, amíg a politikai szereplők mindegyike mellé nem áll. Mi felajánlunk különféle lehetőségeket, melyek megvitatásra kerülnek, de várjuk mások ötleteit is. A VMSZ-nek nem szabad most kivonnia magát mindebből, mert ez az ő projektumuk volt, és el kell mondaniuk, ők hogyan vélekednek erről a kérdésről.
Van érdeklődő a sétaerdei medencekomplexumra
A miniszter a sétaerdei medencekomplexumot a színházhoz hasonlóan megalomán projektumnak nevezte, de ezzel kapcsolatban elmondta, máris vannak érdeklődők. Egy külföldi befektető megvenné az eddig elkészült betonkonstrukciót, és a wellnessturizmus keretében egy hotelkomplexumot építene ott, mert a helyszín a geotermikus forrással egyetemben ideális ilyen célra.
– Mi nagyon örülnénk egy ilyen befektetésnek, mert az országnak nincs tízmillió eurója, hogy egy ilyen medencekomplexumot befejezzen, viszont a Harcosok sorakozójánál épülő fedett uszoda már áprilisban elkészül, és a legminőségesebb objektum lesz, mely ennyi idő alatt készül el Szerbiában.
Y-ÁG: Gond a földek kisajátítása körül
A kivitelező garantálja, hogy az Y-ág építése még az idei év folyamán befejeződik – mondta a miniszter, hozzátéve, a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a munkálatok jelenleg szünetelnek.
– Késésre mindenképpen számítani kell, hiszen az ígéret szerint tavasszal kellett volna megnyitni a Zombori úttól az autóútig tartó szakaszt, és a nyár folyamán a Zombori úttól Kelebiáig tartó útszakasz is elkészül. Amit elmondhatunk, hogy az állam minden kötelezettségének eleget tett a kivitelezővel szemben, de hatalmas problémák voltak a földterületek kisajátításával, a tervdokumentációk kidolgozásával, de már nincs olyan ok, ami akadályozná a munka befejezését. Belgrád és Újvidék mellett Szabadka lesz az egyetlen város, ahol a válságos időkben ilyen nagy kerülőút épül.
Nincs pénz a Palicsi-tó iszaptalanítására
Elkészült a Palicsi-tó revitalizációjáról szóló tanulmány, de semmilyen ötlet nem valósulhat meg mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre a megfelelő pénzösszeg – mondta Oliver Dulić. Hozzátette, még az idén megkezdik a tó problémáinak orvoslását, hiszen az első és alapvető lépés efelé a szennyvíztisztító megépítése volt, de az állami pénzeken kívül egyéb forrásokra is szükség van, és amíg nem áll rendelkezésre a megfelelő összeg, nem kezdenek bele a megvalósításba.
