2024. július 17., szerda

Felújítják a vasútállomás épületét, amint lesz rá pénz

Legutóbb a nyolcvanas évek második felében újították fel a védelem alatt álló épületet
(fotó: Molnár Edvárd)

Az 1882-ben épült szabadkai vasútállomás egyike azoknak az épületeknek, melyek a rohamos fejlődésnek indult város egykori emlékét őrzik, s szorosan hozzátartoznak Szabadka sokszínű arcához. A ma már védelem alatt álló épületet azonban nem kímélte az idő vasfoga, s a vasút mellett maga az állomás épülete is igencsak rászorul már a felújításra.

Amikor tavaly novemberben Predrag Janković, a Szerbiai Vasutak vállalat vezérigazgató-helyettese Szabadkán járt, azt az ígéretet tette, hogy hétmillió eurót fordítanak majd az állomás felújítására, sőt a Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal felújítását is bejelentették. A jelentős összegű beruházásokkal kapcsolatban a Szerbiai Vasutak vállalat hozzánk eljuttatott válaszaiból kiderült, hogy az Európai Fejlesztési Banktól kapott kölcsön fennmaradt részét fogják a szabadkai állomásra fordítani, de hogy ez pontosan mekkora összeget takar, és mikor kerül rá sor, nem kaptunk pontos választ, mint ahogyan az sem derült ki, hogy az említett vasútvonal felújítását mikor remélhetjük.

A vasútállomás épületén a nyolcvanas évek második felében végeztek egy nagyobb felújítást. Akkor a szükséges bádogos munkálatokat végezték el, sor került a tetőszerkezet, a külső falburkolat, a faburkolat és a vágány ereszének renoválására, bevezették a központi fűtést, emellett az egyes, kettes és hármas számú előcsarnokot, az utaspénztárt, valamint az első és másodosztály várócsarnokát is felújították, illetve teljes egészében berendezték a belső teret, és helyrehozták az utasok számára fenntartott vizesgócokat. Öt évvel ezelőtt kerítést építettek a teherállomás köré, majd kicserélték a végrehajtó-szolgálat helyiségeinek belső berendezését, és felújították a szolgálati mosdókat. Tavaly a teherállomás épületein és a III. Blokkban végeztek karbantartási munkálatokat, vagyis felújították a tetőszerkezetet, a külső falburkolatot, a faburkolatokat, és a belső berendezést. Az idén pedig átadták az igénylést az állomás szalonjának berendezésére, valamint szükség lenne lépéseket tenni a II. Blokk megóvása érdekében, mely a dinamikai megterhelés miatt süllyedésnek indult.

Az épület védelem alatt áll, ezért a felújítási munkálatokat a Községközi Műemlékvédelmi Intézetnek is jóvá kell hagynia, s az általuk előírt feltételek mellett kell azokat elvégezni. Az állomás jelenlegi állapotát figyelembe véve több felújítási munkálatot is el kell végezni a közeljövőben. A teljes bádogtető-szerkezetet és szigetelést szanálni kell, ki kell cserélni a csatornát és a tetőszegélyt, valamint a külső faburkolatot, rendbe kell tenni az ereszeket, meg kell oldani az esővíz elvezetését a városi csatornába, szanálni kell a külső falakat és a díszfüzéreket, ki kell alakítani a megfelelő parkolóhelyeket, de szükség van a tűzcsapok kiépítésére és a vízvezeték-hálózat felújítására is.

A vasútvonal felújítása a közösségen belüli szállítás és a Magyarország és Szerbia közötti utasforgalom fejlesztése miatt is nagyon fontos. A tartomány, a Tartományi Gazdasági Titkárság és a DKMT Eurorégió Fejlesztési Ügynökség közös kezdeményezésére az IPA program és egyéb uniós források segítségével készíttettek egy megvalósíthatósági tanulmányt a Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Bácsalmás–Baja vasútvonal újjáélesztéséről. Amennyiben folytatódik a szükséges tervdokumentációk kidolgozása, akár már négy éven belül megkezdődhetne a Szeged–Baja vonal felújítása. Mindez két fázisban történne. Első lépésben Szeged és Szabadka között egy 160 kilométeres óránkénti pályasebességű villamosított és korszerű vonal épülne ki, a Szabadka és Bácsalmás közötti szakaszt pedig úgyszintén 160 kilométer/órás sebességnek megfelelő jelzőberendezésekkel látnák el, de mivel csak később kerülne sor a villamosítására, ezért a vonatok itt 120 km/h sebességgel közlekednének. Az első fázis mintegy 179 millió euróba kerülne. A második fázisban kerülne sor a Szabadka–Baja vonal villamosítására, illetve a szegedi vasúti átkelőhelyek rendezésére is. A második fázis a becslések szerint mintegy 130 millió euróba kerülne.

A szükséges tervdokumentációk és megfelelő pénzügyi keret megteremtése nélkül ezek a tervek nem valósulhatnak meg, így mindaddig, amíg ezek a kérdések nem tisztázottak, a felújítási munkálatok megkezdésének időpontja is bizonytalan.