2024. július 18., csütörtök

Mi kerül a tányérra?

Az élelmiszerbiztonsági törvény nem írja elő az éttermekben, a menzákon és a büfékben felszolgált élelmiszerek ellenőrzését

Az élelmiszerbiztonsági törvényből, amely 2009-ben lépett hatályba, kimaradt a vendéglátóipari létesítményekben, a gyorsétteremekben, valamint az iskolai büfékben és a menzákon felszolgált élelmiszerek folyamatos ellenőrzésének szükségességét tartalmazó passzus. A kereskedelemben az alkalmazottakat és a munkafelületeket is megvizsgálták, 2008-ban 29-ből 24 esetben nem felelt meg a minta az elvárásoknak, 2010-ben pedig 7-ből 6 esetben nem voltak kielégítőek az eredmények.

– Korábban az egészségügyi felügyelőség feladatkörébe tartozott az élelmiszeripari termékek vizsgálata. Ez viszont a 2009 júniusában hatályba lépett törvény értelmében megváltozott – magyarázta dr. Zorica Mamužić Kukić, a szabadkai Közegészségügyi Intézet szakembere, akitől megtudtuk, hogy az ellenőrzéseket az állat-egészségügyi, valamint a mezőgazdasági felügyelőség végzi. Nemcsak ezen a téren merültek fel változások a korábbi gyakorlathoz képest, hanem kimaradt az új törvényből a gyorséttermekben, a vendéglőkben, az iskolai büfékben, a menzákon forgalmazott élelmiszerek felügyelete is. Jelenleg egyik felügyelőség hatáskörébe sem tartozik ezeknek az egységeknek az ellenőrzése. Intézetük ugyan végez vizsgálatokat ilyen létesítményekben, de csak azokban, amelyeknél az előző években szerződést írtak alá erről, vagyis nem a hatóságok felkérésére ellenőriznek. – Hiányzik az a folyamatos monitoring, amit a korábbi években elvégeztünk, és amelynek köszönhetően a hatóságok képet kaphattak arról, hogy az észak-bácskai körzetben milyen minőségű élelmiszer van forgalomban. A vendéglátóipari létesítményekben, valamint az éttermekben a felelősség teljes mértékben a forgalmazókra hárul. Természetesen aki tisztában van vele, hogy milyen fontos az élelmiszer minősége, az maga kéri az ellenőrzést, a folyamatos vizsgálatra azonban nincs lehetőség – emelte ki a szakember.

A Közegészségügyi Intézet munkatársai a szabadkai Regionális Gazdasági Kamarában tartottak előadást az új törvény hiányosságairól. Dr. Zorica Mamužić Kukić elmondta, hogy az új törvényt hatályba lépése előtt ellenőrizték a nyersanyag és a forgalomba került élelmiszerek minőségét is. Ugyanakkor az egészségügyi felügyelőség rendszeresen megvizsgálta a forgalomban levő élelmiszereket, ami évente legalább 15 mintavételt jelentett 1000 lakosra nézve. Akkor az effajta ellenőrzés részletes képet adott például a gyorséttermekben felszolgált élelmiszerek minőségéről, valamint a fagylaltokról is. Az akkor érvényben levő stratégia és az éves jelentések alapján tervezték a következő évi ellenőrzéseket. Azokat az élelmiszereket, amelyeknél valamilyen gyakori rendellenességet vettek észre, a következő évben gyakrabban ellenőrizték. Ezekben az esetekben a vizsgálat költségei – amennyiben a mintavétel után nem fedeztek fel hiányosságot – az államot terhelték. Az új élelmiszerbiztonsági törvény értelmében viszont a mintavételt minden esetben a forgalmazónak vagy a gyártónak kell kifizetnie.

A szakember összehasonlította az észak-bácskai körzet területén 2008-as ellenőrzések eredményeit a 2010-ben végzettekkel. Míg 2008-ban 199 mintát vettek a cukrászdákban felszolgált élelmiszerekből, addig 2010-ben csupán 32-t. A vendéglátóipari létesítményekben 2008-ban 455 mintát vettek, 2010-ben viszont 193-at, a gyorséttermekben pedig 2008-ban 89 mintát vettek, 2010-ben csupán 8-at. A kereskedelmi forgalomban levő élelmiszerekből 2008-ban 225, 2010-ben pedig 13 mintát vettek, ebből 4 esetben a minta nem felelt meg az elvárásoknak. A kereskedelemben az alkalmazottakat és a munkafelületeket is megvizsgálták, 2008-ban a 29-ből 24 esetben nem felelt meg a minta az elvárásoknak, 2010-ben pedig 7-ből 6 esetben nem voltak kielégítőek az eredmények.

– Ezekből az adatokból is látszik, hogy a 2010-ben kapott adatokból nem lehet valós képet kapni az élelmiszer minőségéről. Ezért is fordultunk a gazdasági kamarához, hogy együttesen próbáljunk hatni az állami szervekre, hogy minél hamarabb módosítsák az új törvényt – emelte ki dr. Mamužić Kukić.

Az előadáson részt vevő termelők, kisvállalkozók a HACCP-szabvány bevezetéséről érdeklődtek, júniusban ugyanis hatályba lép az élelmiszerbiztonsági törvény azon szakasza, amely ennek bevezetésére kötelezi őket.