– 2001-ben alakult egy bizottság, ennek tagjai végigjárták a lakosokat, kikérték véleményüket a helyi járulékról, és aláíratták velük a nyilatkozatot arról, hogy támogatják-e vagy ellenzik azt. Akkor mintegy hatezer-ötszáz nagykorú polgár élt a helyi közösségben, ebből mintegy ötezren szavaztak, és három és fél ezren igent mondtak a helyi járulékra. Azonban a polgárok egy elégedetlen csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, és kezdeményezésükre a következő évben kiírtak egy referendumot a helyi járulék fizetéséről, de a lakosok alig egyharmada szavazott, ezért a helyi járulék maradt – mondta Szalma Baksi Zsuzsanna, a helyi közösség tanácsának alelnöke.
A helyi járulék a munkaviszonyban lévőket, az iparosokat és a mezőgazdasági termelőket terheli, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a szociális juttatásban részesülők mentesültek a fizetés alól. Azonban az évek folyamán csak a munkaviszonyban lévők fizetéséből vonták le a járulék részleteit, ami bérük négy százalékát jelenti, a másik két kategóriába tartozók nem fizetnek semmit, emellett négy éve helyi járulék címén mindenki köteles az ingatlan értékének 0,05 százalékát is befizetni, így vannak, akik kétszeresen fizetnek.
Nem tudni, jelenleg hányan fizetik a helyi járulékot, mert minden pénz a városi költségvetésbe folyik be, és ebbe a helyi közösség vezetőségének nincs betekintése. Emellett időközben sokan nyugdíjba mentek, mások munkanélküliek lettek, elköltöztek vagy ide költöztek, a fiatalok dolgozni kezdtek, de az évente befolyó összeg többé-kevésbé egyforma, vagyis évente nagyjából hatmillió dinárt fizetnek be a polgárok, ami fejenként évi tíz–tizenötezer dinárt jelent, és eddig összesen hetvenmillió dinár folyt be így. Ebből csupán hatmillió dinárt nem költöttek el eddig, a többi mintegy hatvannégy milliót a helyi közösségre fordították.
– Nem a helyi közösség hibája, hogy bizonyos munkálatokra nem került még sor – mondja Ubori László, a helyi közösség közgyűlésének elnöke. – Például bizonyos utcák esetében csak 2007-ben hozta meg a Városrendezési Intézet a rendszabályozási terveket, és hiába volt rá pénz már korábban, addig azokban az utcákban semmi sem épülhetett ki, így arra költöttük a pénzt, amire lehetett. Néhány utcában ez a terv a mai napig nem készült el, és sürgetni sem tudjuk a folyamatokat, mert például először a kollektornak kell kiépülnie, és csak azután csatlakozhatnak rá az emberek a csatornahálózatra. 2008 óta nem is hozzánk, hanem a városi költségvetésbe kerül a pénz, és amikor bizonyos munkálatok elvégzésére megteremtődnek a feltételek, akkor a helyi közösség a várostól visszakéri a polgárok által befizetett pénzt, és fizet a kivitelezőnek. A helyi közösség pénze mindig a miénk kellene hogy maradjon, és elméletileg akkor is igényelhetjük a befizetett pénzünket, ha csak a helyi járulék lejárta után lehet majd bizonyos munkálatok elvégezni, de hogy ez így lesz-e, az majd kiderül.
A Demokrata Párt szabadkai szervezete nemrégiben egy közleményben emelt szót a helyi járulék ellen, ahol szerintük gyanús körülmények között született meg az erről szóló döntés, és amikor ismeretlenek betörtek a helyi közösség irodájába, megmagyarázhatatlan módon csak az erre vonatkozó dokumentumokat vitték el, amivel pedig bizonyítani lehetett volna a járulék törvényességét vagy éppen a törvénytelenségét. A közleményben többek között azt írják, hogy szeretnék, ha újabb referendumot írnának ki a helyi járulék idő előtti megszüntetéséről.
Az esettel kapcsolatban Szalma Baksi Zsuzsanna elmondta, a papírokon kívül valóban nem tűnt el semmi, de akkoriban az irodában nem is volt semmi értékes. A rendőrség a nyomozásról semmilyen hivatalos jelentést nem küldött egészen mostanáig, amikor is értesítették őket, hogy az eset – tíz év után – elévült. A befolyó pénzekkel való visszaélésekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy amikor öt évvel ezelőtt a pénzügyminisztérium egyik felügyelője náluk járt, és mindent átvizsgált, nem talált hiányosságot, a következő évtől viszont már közvetlenül a városhoz kerül a polgárok pénze. A város ugyanakkor semmilyen segítséget nem ad a helyi közösségnek, mindaz, ami eddig megépült, saját eszközökből és a helyi járulékból valósult meg.
– Sajnálnám, ha az emberek a helyi járulékot most megszüntetnék. Akiknél már minden kiépült, biztosan ellene szavaznának, de akik viszont évek óta fizetik, de eddig nem jutottak sorra, azoknak kárba menne a pénzük, és nem kapnának semmit – teszi még hozzá Zsuzsanna.
Az idén a helyi járulékból szeretnék a Niši, Mesterházi Kálmán, Galamb, Lukács István és a Steven Filipović utcákban a szennyvízcsatornát kiépíteni, itt már a tervdokumentációk elkészültek, majd ezután aszfaltozhatnák a Mesterházi Kálmán és Niši utcát, a Beočini utcában pedig bevezetnék a városi vizet. Ehhez csupán az utca rendszabályozási tervét kell befejezni, ami már a végéhez közeledik.
