Szerbia sokszínű kulturális élettel rendelkezik, amit még nem kapcsolt be az idegenforgalmi kínálatába, holott nagy érdeklődés lenne rá – emelte ki Janez Sirše , a szerbiai idegenforgalmi stratégia revíziója kapcsán szervezett szakmai tanácskozás vezetője tegnap Szabadkán.
– Ez az első olyan projektum, amit az Európai Unió támogat, ugyanis felismerte a szerbiai turizmusban rejlő lehetőségeket, mint a gazdaság, illetve a régiók, területek fejlődésének generátorát. Ugyanakkor a foglalkoztatás területén is nagy szerepet játszik, valamint az ország életszínvonalának növelésében. Meg kell vizsgálnunk, hogy a jelenlegi szerbiai idegenforgalmi stratégiát milyen korszerű mozgásokkal kell kibővíteni, hogy a jelenlegi piacon versenyképes legyen. A kereslet ugyanis az elmúlt időszakban megváltozott, az elvárások specifikusak lettek és a vendégek többé nem olyan lojálisak, mint amilyenek néhány évvel ezelőtt voltak – emelte ki Janez Sirše.
Szerbia számos idegenforgalmi lehetőséget rejt magában, csak azt ki kell emelni, fejleszteni kell. Kiemelte, a természeti adottságokat, mint amivel Palics, a Tarcal-hegység (Fruška Gora) és Kopaonik rendelkezik, de a városi turizmust is ki tudná használni.
– A kultúra nagyon el van rejtve az európaiak szeme elől, pedig nagy érdeklődésre tehetne szert – mutatott rá Sirše. A környező országok az elmúlt időszakban jelentősen többet fejlődtek az idegenforgalom terén, mint Szerbia, de ezt ki lehet használni, hiszen ezekbe az országokba bele lehet kapaszkodni, ugyanakkor több határon átnyúló programot kell szervezni, ami a tapasztalatok szerint több pénzkereseti lehetőséget rejt magában.
Nebojša Daraboš, a szabadkai Idegenforgalmi Szervezet igazgatója rámutatott, hogy az országos idegenforgalmi stratégia felülvizsgálata mutatja majd meg, hogy melyik irányban kell Szabadkának és Palicsnak is elmozdulnia.
– Szabadka idegenforgalmának egyik alapköve Palics, ahol most több építkezés is folyik, és amelyeket a következő két évben be is kell fejezni, illetve ahova beruházókat várunk. Fontos a helyi idegenforgalom számára a falusi turizmus, például a Ludasi-tó környékén, vagy a falusi környezetben. Kérni is fogjuk, hogy a falusi turizmust is emeljék ki az idegenforgalmi stratégián belül, illetve az észak-bácskai falusi turizmust, ami eddig nem volt része az idegenforgalom fejlesztési stratégiájának. Viszont azt is ki kell emelnem, hogy Szabadka idegenforgalma függ a város fejlődésétől is, hiszen a látogatók számára Szabadka, mint város is vonzó lehet, ám hogy azzá váljon, számos projektumot be kell még fejeznünk – mutatott rá Daraboš.
