2024. november 23., szombat

Homokban a gazdagság

A helyi szervek nélkül nem állítható meg az illegális homokbányászat

Kelebián folyamatos a homokkitermelés (Fotó: Molnár Edvárd)

Évek óta tart az illegális homokkitermelés Szabadkán és környékén, s hiába avatkoztak közbe az illetékes szervek, a homokkal megpakolt teherautók a mai napig jönnek-mennek, egyre nagyobb károkat okozva a városnak, a környezetnek és az embereknek.

A kelebiai helyi közösség vezetősége már egyszer értesítette az illetékeseket az engedély nélküli homokbányászásról, s akkor a tartományi felügyelőség járt is a helyszínen, de szemmel láthatóan ennyi nem elég az illegális munkálatok leállításához, s nem követik nyomon, melyik teherautó melyik cégé, honnan hozza a homokot, és van-e rá engedélye.

Milan Čežek, a tartományi felügyelőség titkárának helyettese elmondta, néhány éve szinte még senkinek sem volt bányászati engedélye, mára azonban sikerült elérniük, hogy a Vajdaságban homokkitermeléssel foglalkozó vállalatok mintegy hatvan százaléka már legálisan, a megfelelő dokumentáció birtokában dolgozzon.

– Természetesen a homokbányászás terén még igen sok probléma van, sokan a mai napig engedély nélkül termelik ki a homokot, amelyet sokkal jutányosabban tudnak eladni, mint azok, aki engedéllyel dolgoznak, hiszen az engedélyhez több projektumot, tanulmányt kell elkészíteni, melyek igen drágák. A homokkitermelés nemcsak Kelebián, hanem Szabadka egész területén folyik, egészen Kanizsáig. A felügyelőséghez az Intercoop, a Profit és a Vojput vállalatok ellen érkezett feljelentés még 2010-ben, s miután felmértük a helyzetet, betiltottuk a további kitermelést mindhárom vállalat számára. A tiltó rendelkezést eljuttattuk a bíróságnak, a rendőrségnek és az önkormányzatnak, s a továbbiakban ennek a három szervnek kell ellenőriznie, hogy továbbra is folynak-e az illegális munkálatok, s ha ilyesmit tapasztalnak, megtenni a megfelelő lépéseket, és megakadályozni a további homokkitermelést – tudtuk meg Milan Čežektől, aki még hozzátette, a tartományban csupán egy bányászati felügyelő van, aki járja a terepet, homokot viszont számtalan helyen lehet bányászni, és egy ember képtelen mindent ellenőrzés alatt tartani. Ezért is lenne fontos a helyi önkormányzatok segítsége is, mert közösen összefogva könnyebben feltárhatnák és visszaszoríthatnák az illegális homokkitermelést. Tekintve azonban, hogy a mai napig folyik a homokkitermelés, és a kelebiai helyi közösség tanácselnöke néhány hete úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása arról, hogy a rendőrség ellenőrizné a teherautókat, az illegális homokbányászat úgy látszik, továbbra is folyik. Mint Čežektől megtudtuk, újabb hivatalos feljelentés sem a helyi közösség, sem a rendőrség, sem az önkormányzat részéről nem érkezett a felügyelőséghez.

– Az a probléma, hogy ha a helyi közösség értesít is minket, hogy illegális homokkitermelés folyik, mire a felügyelőnk kimegy a helyszínre, valaki már értesíti is a megfelelő embereket, hogy hagyják abba a munkát, és tűnjenek el a területről, így a felügyelő a helyszínen már nem talál senkit. Ebben a pillanatban az egyetlen megoldás, hogy valaki a helyi közösségből lefényképezze a teherautókat és a rendszámtáblájukat, illetve mindazokat, akik a homokbányában dolgoznak, s a bizonyítékokat juttassa el hozzánk és a rendőrséghez, a közlekedési rendőrségnek pedig le kellene állítania a teherautókat, és el kellene kérnie a papírjaikat, hogy ellenőrizzék, honnan szállítják a homokot, s van-e rá engedély – fűzte hozzá a titkárhelyettes.

Szőke Lajos, a tartományi energetikai titkárság ásványi anyagok osztályának munkatársa elmondta, a bányászati engedélyt Vajdaság területén a tartományi energetikai titkárság adja ki, azonban az engedély megszerzése igen hosszadalmas.

– A bányászati törvény magába foglalja, hogy pontosan milyen feltételeknek kell eleget tenni az engedély megszerzéséhez. Szükség van kutatási tervre, tanulmányra a nyersanyagkészletekről, amelyet ha jóváhagynak, el kell készíteni a megvalósíthatósági tanulmányt, majd további engedélyeket kell összegyűjteni az illetékes hatóságoktól, például a vízgazdálkodásra, a műemlékvédelemre, a környezetvédelemre, a regionális és a helyi területrendezési tervre vonatkozóan, s az igénylőnek igazolnia kell, hogy a földterület az ő tulajdonában van, vagy bérleti joga van ott, sőt esetenként környezeti hatástanulmányt is be kell nyújtani. Azután megkezdheti az előkészületeket a bányászathoz, majd egy bányászati főtervet kell benyújtania, további dokumentációkat mellékelni, és csak ezután kaphat engedélyt a bányászmunkálatok megkezdésére. Egy ilyen engedély megszerzéséhez akár két-három év is szükséges, és akkor is féléves próbaidő után kapja csak meg a rendes engedélyt az igénylő, aki lehet magánszemély, vállalat vagy akár az önkormányzat is – tudtuk meg Szőke Lajostól, aki szerint azonban mégsem ez a hosszadalmas ügyintézés az oka annak, hogy sokan nem kérnek engedélyt, sokkal inkább a gyors meggazdagodás reményében kezdenek bele a homokkitermelésbe, hiszen aki hosszútávon ezzel szeretne foglalkozni, engedélyt is kér rá az illetékes szervektől. Vajdaság területén legalább hat-hét ilyen engedéllyel bányászó vállalat van, de mint Szőke Lajos elmondta, Szabadkáról ugyan volt érdeklődés, de hivatalosan senki sem adott át kérvényt, még az önkormányzat sem – például egy városi homokbánya kialakítására –, s jelenleg egyetlenegy vállalat, mégpedig a Vojput rendelkezik bányászati engedéllyel.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás