A városba vezető főutak mentén álló épületeknek meg kell őrizni a jellegét, és az ott épülő új objektumoknak is illeszkedniük kell a már meglévő épületek stílusához, nagyságban és külalakban is (Fotó: Molnár Edvárd)
Elkészült a város egy újabb részére vonatkozó általános rendezési terv, amelybe a polgárok szeptember 19-ig nyerhetnek betekintést. A város építkezési területét tíz részre osztó általános rendezési terv közül talán ez a legfontosabb, mivel magába foglalja a szűkebb városközpontot és annak környékét.
Kornelija C. Evetović, a Városrendezési Intézet osztályvezetője elmondta, az építési tervről szóló törvény értelmében a városnak az érvényben lévő főterv alapján ki kell dolgoznia az általános rendezési tervet, amely magába foglalja az egész építkezési területet. Szabadka esetében tíz ilyen általános rendezési tervet irányoztak elő, amelyek a város különböző részeit foglalják magukba. Mivel a meglévők némelyike elévült, és nincs összhangban a 2009-ben meghozott törvényi előírásokkal, az általános rendezési terv határain belül lévő elévült rendezési terveket hatályon kívül kell helyezni.
Az általános rendezési terv összesen 770 hektáros területet ölel fel. Ezt a területet a Szabadka–Zombor, Szabadka–Belgrád, Szabadka–Cservenka vasútvonal, a Belgrádi út, a Forrás utca, a Jašo Ignjatović, Kolubara, Dinka Šimunović, Gundulić, Jernej Kopitar, Gáj, Veselin Masleš tér, a Marko Marulić és a Csávoji utcák, valamint a Halasi út határolja, és magába foglalja a Központ I., II., III., a Harcosok sorakozója és a Sétaerdő helyi közösségeket, valamint az Újfalu, Kér és Gát helyi közösségek egy részét.
– Az általános rendezési terv határain belül lévő teljes terület 40 százaléka rendelkezik elfogadott részletes rendezési tervvel, melyek közé a városközpont övezete, a közepes és nagy sűrűségű lakóövezetek, mint a Harcosok sorakozója lakótelep, valamint a városközponttól a Harcosok sorakozója lakótelepig húzódó övezet és a városközponttól északra, illetve a Sugárúti lakóövezettől keletre és nyugatra fekvő városrészek tartoznak. Az általános rendezési terv határain belül több zónát jelöltünk ki, amelyek közül a jelentősebbek a városközpont, a közepesen és sűrűn lakott területek, azaz a lakótelepek, a sport- és szabadidőközpontok, zöldövezetek, azaz a sétányok és parkok, illetve a vállalkozói, kereskedelmi és egyéb övezetek. Mindegyik zónának megvannak a maga sajátosságai, arra vonatkozóan, mi épülhet, működhet ott, és mi nem – tudtuk meg az osztályvezetőtől.
Az általános rendezési terv közvetlenül alkalmazható, azaz az abban meghatározott szabályok alapján lehetséges az építkezés a közepes sűrűségű lakóövezetekben, mégpedig a Belgrádi úttól nyugatra, a Preradović utcán és a Halasi úton, a Majer fivérek utcától északra a Gorenji, Szekeres László és Szép Ferenc utcákig, valamint a Bajnát helyi közösség egy részén a Radić fivérek, a Dragiša Mišović, a Bajnát utca és a Zentai út között, illetve a Sétaerdő helyi közösség területén a sétaerdei sportközponttól keletre és nyugatra eső részen.
A város fejlődésével és terjeszkedésével az utcák és épületek spontánul alakultak ki, és hogy megőrizzék ezeknek a városrészeknek a jellegét, a rendezési tervben nincsenek nagy változások, vagyis csak minimális korrekciókat irányoztak elő, melyek elsősorban a közlekedés megkönnyítését szolgálják, így néhány utcát ki kell szélesíteni, mely egyúttal feltétele a szükséges infrastruktúrák kiépítésének is.
Az osztályvezető elmondta, a tervek készítésekor figyelembe vették azt is, hogy a jövőben a város növekedni fog, és a polgárok szükségleteihez mérten idővel bővíteni kell a meglévő tartalmakat, és ez azt jelenti, hogy egyes helyszíneken, például a sétaerdei sportközpont környékén esetleg szükség lesz egyes épületek kisajátítására, hogy újabb sportobjektumokkal kielégítsék a sportolási igényeket. Ugyanakkor több épületet védetté nyilvánítottak, a városba vezető főutak mentén álló épületeknek pedig meg kell őrizni a jellegét, és az ott épülő új objektumoknak is illeszkedniük kell a már meglévő épületek stílusához, nagyságban és külalakban is.
– Az általános rendezési terv szintén közvetlenül alkalmazható a vegyes lakóövezetekre, amelyek területét leszűkítették a városrendezési főtervben meghatározotthoz képest, és ez az övezet jelenleg magába foglalja a Belgrádi utat a Bajnát utcától a Palmotići utcáig, a Žarko Zrenjanin utcától északra a Majer fivérek utcáig eső területet, a Majer fivérek utcát, valamint a Halasi úttól a Majer fivérek utcáig eső városrészeket. A vegyes lakóövezetek átmenetet képeznek a lakótelepek és a családi lakóövezetek, valamint a városközpont és a családi lakóövezetek között az épületek magassága és felhasználása tekintetében. A vegyes lakóövezeteken belül csak családi és többcsaládos házak építhetők, melyek legfeljebb két emelettel rendelkezhetnek. Az általános rendezési terv a kereskedelmi és vállalkozói övezetekben is közvetlenül alkalmazható, ez az övezet a Zentai úton az autóbusz-állomástól a Zentai út és a Szabadka–Belgrád vasútvonal találkozásáig terjed, ahol egyébként is megtalálható például a Pionir vagy a Március 8. gyár – mondta Kornelija C. Evetović.
Szükség lenne kiépíteni a város körül egy négysávos forgalmi körgyűrűt, mellyel a szűkebb központ forgalmát tehermentesítenék. Ez a gyűrű a Majsai úton, a Jovan Mikić utcán, a Belgrádi úton, a Maksim Gorkij és a Preradović utcán, a Halasi úton, a Majer fivérek, a Petar Leković és a Bora Stanković utcán haladna keresztül. Ezek a tervek elkészültek, de tekintve, hogy a gyűrű áthaladna a Szerbiai Vasutak területén is, még várják az ő hozzájárulásukat.
A részletes rendezési tervet szeptember 19-ig lehet megtekinteni a városháza építési szolgálatánál, a második emeleten a 202/2-es szobában munkanapokon 8 és 14 óra között, az észrevételeket, javaslatokat pedig írásban kell eljuttatni a szolgálathoz.
