2024. november 23., szombat

Elévülésre hivatkoznak

A bíróság nem vesz tudomást a Sever privatizációjára vonatkozó bizonyítékokról

Az elmúlt tíz évben mindössze három jogerős ítélet született a több mint ezer keresetből, melyben a Sever gyár volt munkásai perelik a gyárat a megígért bérkülönbözetek kifizetéséért, a bíróság pedig százhúsz esetben utasította el a munkások kérelmét elévülésre hivatkozva – hangzott el a Szolidaritás Polgári csoport tegnap tartott sajtótájékoztatóján. Csizmár László 930 egykori severes dolgozót képvisel az ATB Sever gyárral szemben. Mint elmondta, a 2003 és 2007 között benyújtott keresetek egyik részét azok a munkások adták be, akik felmondást kaptak, és aláírtak egy szerződést a Sever akkori tulajdonosával, hogy a magánosítási eljárás folyamán kifizetik a bérkülönbségeket. Ezekben az esetekben már folyik a bérkülönbözet nagyságának felmérése, és az ügyvéd arra számít, hogy ezek az ügyek hamarosan lezárulnak.

– Nehezebb a helyzet azoknak az esetében, akik 2008-ban és 2009-ben perelték be a Severt úgyszintén a bérkülönbözet kifizetése miatt, ugyanis a Privatizációs Ügynökség a bírósághoz eljuttatott dokumentumában azt írja, a privatizáció a tőke eladásával zárult le 2005. február 9-én, vagyis negyven nappal az adásvételi szerződés aláírása után, és az Alapfokú Bíróság ennek alapján azt az ítéletet hozta, hogy a három évvel később, azaz 2008. február 10-e után benyújtott kereseteknek nincsen jogalapjuk, vagyis elévültek. A bíróság másodfokon ezt az ítéletet helybenhagyta. Számos bizonyíték van a kezemben arról, hogy a privatizáció nem zárulhatott le akkor, hanem évekkel később, és nem a megfelelő adatok alapján hozott döntést a bíróság – hangsúlyozta Csizmár László.

Egyik ilyen bizonyíték, hogy az új tulajdonos a szerződés aláírásával több kötelezettséget is magára vállalt a következő öt évre, például a szociális programok kidolgozását, a termelési programok folytatását, több millió eurós beruházásokat, s csak ezek teljesítésével zárulhat le maga a magánosítási folyamat. Maga az alperes is elismerte két kereset esetében is, hogy sem 2005 novemberében, sem 2006 februárjában nem zárult még le a privatizáció, vagyis a Privatizációs Ügynökség által megállapított dátumra nem lehet hivatkozni. Az adásvételi szerződésben vállalt beruházási programra vonatkozó részt a későbbi évek folyamán meg is változtatták, ami csak akkor lehetséges, ha a privatizációs folyamat még tart. A Privatizációs Ügynökség 2010. július 15-i dátummal állapította meg, hogy a szerződésben megszabott feltételeknek az új tulajdonos eleget tett.

– A Fellebbviteli Bírósághoz eljuttatott keresetekhez úgyszintén minden bizonyítékként szolgáló dokumentumot csatoltam, de itt sem fogadtak el semmilyen más bizonyítékot a Privatizációs Ügynökség levelén kívül, irrelevánsnak nevezve őket. Ezért rendkívüli perorvoslatot fogok kérni, alkotmánypanaszt nyújtok be, és remélhetőleg a Legfelsőbb Bíróság ezeket a törvénytelen döntéseket megváltoztatja, és akkor a munkásoknak újra lehetőségünk lesz rá, hogy érvényt szerezzenek jogaiknak – tette még hozzá az ügyvéd.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás